Románia turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk Románia turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Idegenforgalmi jellemzők[szerkesztés]

Az országba beutazók száma évről évre növekszik. 2002-ben 4,8 millió fő utazott be 400 millió Euró bevételt hozva az országnak, 2004-ben ez már 6,6 millió fő és 607 millió Euró volt.[1] 2005-ben 880 millió eurót fektettek be a turizmusba.[2] Az 1990-es évek óta legjobban a síturizmust fejlesztik a Kárpátokban. A másik fő idegenforgalmi központ a Fekete-tenger partja, elsősorban Konstanca és Mamaia.

Az idegenforgalmi ágazat a GDP 4%-át teszi ki és 0,8 millió fő számára biztosít munkahelyet, ezzel a kereskedelem után a második legnagyobb ágazat a szolgáltatásokon belül. 2006-ban 20 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami az eddigi rekordot jelenti. A közép-európai kereskedelmi vásárok kétharmadát Romániában rendezik, ami évente majdnem 300 000 külföldi szakmai látogatót vonz az országba. A négy legnagyobb ilyen vásárt Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron és Temesváron tartják.

A turizmus az utóbbi időben az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat az országban. A világ 100 legjobb szállodája közül jelenleg 17-et Romániában tartanak nyilván.[forrás?]

Az országba belépő külföldi személyek száma 2004-ben (az első tíz kibocsátó ország):[3]

Turisztikai látnivalók[szerkesztés]

Nagyszeben: Brukenthal Múzeum

Világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő romániai helyszínek:

Régió szerint[szerkesztés]

Történelmi Erdély

Nyugati határvidék (Partium és Kelet-Bánság)

Moldva[szerkesztés]

Havasalföld[szerkesztés]

  • Bukarest
    • Nemzeti Művészeti Múzeum
    • Nemzeti Történeti Múzeum: ókori és középkori kincsek, a román történelemszemléletet tükröző kiállítás
    • Stavropoleos-templom
    • Keresztelő Szent János-templom (Ceaușescu építkezései miatt eredeti helyéről áthelyezve)
    • Dimitrie Gusti Nemzeti Falumúzeum (bukaresti skanzen) – benne néhány magyar emlék, például csíkbánkfalvi székely porta
    • Román Parlament – a világ legnagyobb parlamentje, amelyet a kommunista diktátor, Ceaușescu a régi városrész helyén építtetett
  • Curtea de Argeș, a Havasalföldi Fejedelemség volt fővárosa: ortodox templomok
  • Sinaia: ortodox kolostoregyüttes, Peleș-kastély, a román királyok egykori nyaralója
  • Zsilvásárhely (Târgu Jiu): Constantin Brâncuși monumentális szoboregyüttese az I. világháborús ellenállók emlékére
  • Horezui kolostor
  • Măldărești nemesi lakótornyai (Cula Greceanu, Cula Duca)
  • Szörényvár (Turnu Severin): Drobeta római város és Traianus hídja romjai

Dobrudzsa[szerkesztés]

Mamaia tengerpartja

Természetjárás[szerkesztés]

Románia 13 nemzeti parkja (2006):[5]

Erdély:

Regát:

Üdülőturizmus, aktív turizmus[szerkesztés]

Gyógyturizmus[szerkesztés]

Kulturális események[szerkesztés]

Turisztikai szempontból jelentős termékek[szerkesztés]

Turisztikai információk, szolgáltatások[szerkesztés]

Szállás[szerkesztés]

  • Maroshévízi Református Ifjúsági Ház + Erdély[6]

Étkezés[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Egyéb hasznos információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Europa World Year Book 2007, 48th edition, volume II, published by Routledge, London 2007, page 3746
  2. [1]
  3. Forrás: europaworld.com
  4. www.borsec-turism.ro
  5. en:Protected areas in Romania
  6. Forrás: banffyr.uv.ro

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tourism in Romania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]