Gherghița
| Gherghița | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 107265 | ||
| SIRUTA-kód | 133438 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 861 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Község népessége | 1977 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 25,60 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 47′ 60″, k. h. 26° 16′ 11″44.799881°N 26.269724°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 60″, k. h. 26° 16′ 11″44.799881°N 26.269724°E | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gherghița község és falu Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Independența, Malamuc és Ungureni.
Fekvése
[szerkesztés]A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Ploieștitől, harminckét kilométerre délre, a Prahova és a Teleajen folyók mentén.
Történelem
[szerkesztés]Első írásos említése 1453-ból való, II. Vladislav havasalföldi fejedelem idejéből.
A középkorban, hasonló néven egy város volt a mai falu helyén, a Teleajen és a Prahova folyók találkozásánál. 1602-ben Radu Șerban egy fából és földből készült erődítményt építtetett, melyet rövid időn belül, 1610 körül a tatárok leromboltak. A régi város a 18. század második felében hanyatlásnak indult, olyannyira hogy a következő század elején már csak mint falu tesznek róla említést.
A 19. században Prahova megye, Câmpul járásának a része volt, a hozzá tartozó települések: Belciug, Independența és Ungureni voltak, összesen 2128 lakossal. A községben ekkor már állt négy templom, Gherghița-n kettő, melyek közül az egyiket VI. Basarab havasalföldi fejedelem építette 1641-ben, a másik építését egy Preda nevű kapitány finanszírozta, további egy Belciugul faluan, melyet a 19. század elején szenteltek fel valamint egy Ungureni településen, melyet pedig a 18. század végén építettek.
A 19. század végén Prahova megye Drăgănești járásához csatolták. A 20. század elején Belciug falu Cornurile község része lett.
1950-ben Gherghița a Prahovai régió Urlați rajonjához tartozott, 1952-től pedig a Ploiești régió Mizil-i rajonjának lett a része.
1968-ban ismét létrehozták Prahova megyét, ekkor került Malamuc falu Gherghița közigazgatási irányítása alá, akárcsak a megszüntetett Ciumați község falvai is: Ciumați (a jelenlegi Olari), Olarii Vechi és Fânari. Az utóbbiakból 2004-ben hozták létre Olari községet
Lakossága
[szerkesztés]| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1992 | 4 175 | — |
| 2002 | 4 031 | −3,4% |
| Nemzetiségek | 2002 (*) | |
|---|---|---|
| Románok | 4029 | 99,95% |
| Lipovánok | 1 | 0,02% |
| Olaszok | 1 | 0,02% |
| Összesen | 4031 | 100,0% |
* Olari, Olarii Vechi és Fânari falvakkal együtt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Adatok a településről
- asociatiaturismprahova.ro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2002-es népszámlálási adatok
- Marele Dicționar Geografic al României
Prahova megye közigazgatása  | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
