Câmpina
| Câmpina | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | Municípium | ||
| Községközpont | Câmpina | ||
| Polgármester | Horia Laurențiu Tiseanu (PDL) | ||
| Irányítószám | 105600 | ||
| SIRUTA-kód | 131256 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 28 993 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 19 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 1359 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 426 m | ||
| Terület | 24,23 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 07′ 41″, k. h. 25° 44′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 41″, k. h. 25° 44′ 18″ | |||
 | |||
| Câmpina weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Câmpina témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Campina (románul:Câmpina) város Prahova megyében, Munténiában, Romániában.
Fekvése[szerkesztés]
A municípiumot három folyó veszi körül: Câmpinița, Doftana, Prahova; létrehozva a Câmpinai-fennsíkot.
Történelem[szerkesztés]
A várost először 1503-ban említették, 1583-ban pedig már egy fontos vámszedő hely volt, úton Erdély felé.
1864-ben városi rangot kapott.
1879 június 1. - átadták a Ploiești-t Predeál-lal összekötő vasutat megállóval Câmpina-n
1890-ben itt állították fel Románia első kőolaj-fúrótornyát, ezt követően 1895-ben felépítették Európa addigi legnagyobb kőolaj-finomítóját.
1994-ben municípium lett.
Lakossága[szerkesztés]
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1897 | 3 774 | — |
| 1912 | 8 500 | +125,2% |
| 1950 | 22 800 | +168,2% |
| 1977 | 32 503 | +42,6% |
| 1992 | 41 554 | +27,8% |
| 2002 | 38 789 | −6,7% |
| 2011 | 32 935 | −15,1% |
| Nemzetiségek | 2002 | |
|---|---|---|
| Románok | 38201 | 98,48% |
| Romák | 422 | 1,08% |
| Magyarok | 56 | 0,14% |
| Németek | 30 | 0,07% |
| Görögök | 16 | 0,04% |
| Lipovánok | 8 | 0,02% |
| Olaszok | 6 | 0,01% |
| Zsidók | 6 | 0,01% |
| Ukránok | 5 | 0,01% |
| Szlovákok | 4 | 0,01% |
| Lengyelek | 3 | 0,01% |
| Tatárok | 2 | 0,0% |
| Örmények | 2 | 0,0% |
| Törökök | 1 | 0,0% |
| Szerbek | 1 | 0,0% |
| Bolgárok | 1 | 0,0% |
| Csehek | 1 | 0,0% |
| Egyéb nemzetiségűek | 18 | 0,04% |
| Nem nyilatkoztak | 6 | 0,01% |
| Összesen | 38789 | 100,0% |
Kultúra[szerkesztés]
Az irodalom számos, jeles román képviselőjét ragadta meg és késztette írásra a várost övező érintetlen és vadregényes környezet: Cezar Bolliac, Dimitrie Bolintineanu, Ion Heliade Rădulescu, Bogdan Petriceicu Hașdeu, George Coșbuc, N.Grigorescu, C-tin Istrati, Eugen Jebeleanu, Geo Bogza stb.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
További információk[szerkesztés]
- A város honlapja
- 2002-es népszámlálási adatok
- Adatok a településről
- asociatiaturismprahova.ro
- Marele Dicționar Geografic al României
Prahova megye közigazgatása  | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|