Ploiești

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ploiești
Fentről lefelé, balról jobbra: a városi zsinagóga épülete, a Szent Hercegek temploma, a Casa Luca, az Iparművészeti Iskola és a Történelmi múzeum
Fentről lefelé, balról jobbra: a városi zsinagóga épülete, a Szent Hercegek temploma, a Casa Luca, az Iparművészeti Iskola és a Történelmi múzeum
Ploiești címere
Ploiești címere
Ploiești zászlaja
Ploiești zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióHavasalföld
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyePrahova
Rang Municípium
Községközpont Ploiești
Beosztott falvak Ploiești
Polgármester Iulian Bădescu (USL)
Irányítószám 100008
SIRUTA-kód 130534
Népesség
Népesség209 945 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság237
Népsűrűség2354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület89,2 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ploiești (Románia)
Ploiești
Ploiești
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 26° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 26° 01′ 48″
Ploiești weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ploiești (fonetikusan [ploˈjeʃtʲ]) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Bukaresttől 56 km-re északra, Târgoviștétől 44 km-re keletre, Brassótól pedig 85 km-re délkeletre található fontos közlekedési csomópont, amely összeköti a fővárost Erdély és Moldva régiójával.


Története[szerkesztés]

A legenda szerint „Esőapó” (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egyik tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.

A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8–9. századból, egészen a római kor kezdetéig.

A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse fejedelem idején létezett egy „Ploiești-i kapitányság”, 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploiești-iek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzi, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amit I. „Ifjabb” Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtok adásvételét bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választotta hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte, fokozatosan átvéve a közeli oláh vásárok, Târgșor, Gherghița és Bucov helyét. Fejedelmi támogatással a település folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a ploiești-i kapitányság székhelye).

A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve „Ploești” volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.Fejlődését felgyorsította a nehéziparosítás, és 1856–57-ben megnyílt a világ első szisztematikus kőolajfinomítója. A környéken található olajlelőhelyek tömeges kiaknázását követően Ploiești kiérdemelte a „fekete arany fővárosa” becenevet. Gazdasági tevékenysége jelenleg is az olajfeldolgozáson alapul, a városnak négy nagy finomítója és egyéb, ehhez az ágazathoz kapcsolódó iparágai vannak. 1870-ben itt jött létre a Ploiesti Köztársaság, mely egy rövid életű államegység volt, ami a monarchiaellenes konfliktusok idején jött létre. A második világháború idején, 1940-ben egy földrengés több épületet is megrongált, ettől függetlenül a németek elfoglalták, akiknek fontos olajforrásuk volt a terület. 1944-ig itt is maradtak. 1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázása következtében súlyos károkat szenvedett, s végül a Vörös Hadsereg hódította meg. A romániai kommunista kormány idején a városban továbbra is olajfinomító működött és vegyi üzemeket bővítettek, államosítottak. Azután a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent.

Itt „működött” a kommunista éra hírhedt börtöne, átnevelő (értsd megsemmisítő) táborként.[2]

Az 1990 utáni nyugati befektetések során a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült, miközben a kőolaj-kitermelés csökkent.

Lakossága[szerkesztés]

1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). A 2011-es romániai népszámlálás szerint 201 226-an éltek a városban, ezzel pedig a kilencedik legnépesebb város az országban. Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görögkatolikus volt.

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1810 2 024 —    
1859 26 468 +1207,7%
1899 45 107 +70,4%
1912 56 460 +25,2%
1930 79 149 +40,2%
1948 95 632 +20,8%
1956 114 544 +19,8%
1966 146 922 +28,3%
1977 199 699 +35,9%
1992 252 715 +26,5%
2002 232 527 −8,0%
2011 209 945 −9,7%
Nemzetiségek 2002
Románok 225570 97%
Cigányok 5873 2,52%
Magyarok 237 0,1%
Németek 148 0,06%
Görögök 108 0,04%
Törökök 100 0,04%
Zsidók 65 0,02%
Olaszok 58 0,02%
Lipovánok 56 0,02%
Örmények 17 0,01%
Ukránok 15 0,01%
Bolgárok 12 0,01%
Lengyelek 12 0,01%
Szerbek 8 0,01%
Csehek 8 0,01%
Kínaiak 8 0,01%
Csángók 6 0%
Tatárok 4 0%
Egyéb nemzetiségűek 185 0,07%
Nem nyilatkoztak 37 0,01%
Összesen 232527 100%

Éghajlata[szerkesztés]

A városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.

Ploiești éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,04,010,018,023,027,028,028,024,018,010,03,016,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,0−3,00,06,010,014,016,015,011,06,01,0−3,05,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)413638467176645843334843597
Forrás: weather.com


Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.

Ipar[szerkesztés]

A ploiești-i olajtárolók az USA légierejének bombázásai után, 1943. augusztus

Ploiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:

  • Kőolajipar
  • Gépgyártás
  • Építőanyag-ipar
  • Vegyipar
  • Textilipar
  • Dohányipar

Kereskedelem[szerkesztés]

Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncentrálódik.

Közlekedés[szerkesztés]

Ploiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Bodzavásár, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező-pályaudvar is (Ploiești Triaj).

Kultúra[szerkesztés]

Ploiești-ben fontos oktatási intézmények találhatók, például a Ion Luca Caragiale Főgimnázium és a Mihai Viteazul Líceum. Ez utóbbi a régi Szent Péter és Pál Líceum hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion személyében.

A városban található a Toma Caragiu Színház és több múzeum:

  • Kőolajmúzeum
  • Szépművészeti Múzeum
  • Történelmi Múzeum
  • Óramúzeum
  • Biológiai Múzeum

A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ploiești
A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat.