Dnyipro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dnyipro (Дніпро)
Dnyipro látképe
Dnyipro látképe
Dnyipro címere
Dnyipro címere
Dnyipro zászlaja
Dnyipro zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Dnyipropetrovszki terület
Járás Dnipro Raion (2020–)
Rang
  • város százezernél több lakossal
  • területi székhely
  • területi jelentőségű város
Alapítás éve1776
Polgármester Borisz Albertovics Filatov
Irányítószám 49000
Körzethívószám +380 56(2)
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség980 948 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség2486 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület405 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dnyipro (Ukrajna)
Dnyipro
Dnyipro
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 28′ 03″, k. h. 35° 02′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 03″, k. h. 35° 02′ 24″
Dnyipro weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyipro témájú médiaállományokat.

Dnyipro (ukránul: Дніпро), korábban, 1926-tól 2016-ig Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск, ukránul: Дніпропетровськ), 1926-ig Jekatyerinoszlav (oroszul: Екатеринослав, ukránul: Катеринослав) város Ukrajnában. A fővárostól, Kijevtől délkeletre, az ukránul és oroszul azonos nevű Dnyeper partján fekszik. Ukrajna egyik legnépesebb városa és egyik legjelentősebb ipari központja, a Dnyipropetrovszki terület közigazgatási központja. A város lakossága közel 1 millió fő volt 2020-ban; a városi tanácshoz tartozó településekkel együtt 1,36 millió fő. A hadiipara miatt az 1990-es évekig zárt város volt.

Fekvése[szerkesztés]

A város Ukrajna keleti részén található. Veszélyes geológiai folyamatok összefüggő jelenléte tapasztalható a városban, a talaj löszrétegei rendszeresen árvizeket okoznak. Különösen a folyó jobb oldalára jellemző, hogy a földcsuszamlások hatására az épületek jelentős károkat szenvednek el.

A jobb parti városrész beceneve „a városrész három heggyel”. Ez a terület része a Dnyeper-felföldnek. • Az első hegyen volt egykor Jekatyerinoszlav. Ez a mai Nagorny („a hegy”) és a Tábor (aktuális Gagarin) kerületeket tartalmazta. A második hegyet az elsőtől a Vörös felkelő sugárút választja el. A város nyugati, a déli, illetve központi részén található. Az egykori Új Ekaterynoslavszki kerületként említették: itt húzódik a Kirov sugárút. • A harmadik hegyet és a másodikat a Halászati sugárút határolja, itt vannak a Sljahivka, a Katonák utcák stb. A negyedik domb már a 19–20. században beépült, a Gyógyszeripari sugárút határolja a harmadik hegy felé, régen Nyugat-Jekatyerinoszlav Csecselivka kerülete volt. A Kalinyin és Petrovszki sugárutak határolják. – A nyugati városrész völgyeiben (vízmosásaiban) futnak a város főútjai.

A bal parti városrész a Dnyepermelléki-alföldhöz tartozik. Jellemzői az ipari területek és a Dnyeper menti homokdűnék. Ezen a területen találkozik a Dnyeper folyó és a Szamara folyó. A bal part nyugati kerületében számos tó fekszik. Itt találták meg a maradványait az ókori vízi, ún. elővert cölöpös technológiájú csatornának.

Egyéb folyók a bal parton: Hnilokis, Crimka, Shijanka. Az utóbbi határolja az Irenski szigetet.

A Dnyeperen ebben a városrészben található: az ősi Kolostor, a Svéd, Sertés, Por és a Kodacsek szigetek.

Történelem[szerkesztés]

Lesétálva a Dnyeper-folyóhoz ott a nagy Tarasz Sevcsenko Park (a Dnyeper jobb partján) és Monastirszki sziget. Ez a sziget az egyik legérdekesebb hely a városban. A 9. században a bizánci szerzetesek alapítottak egy kolostort, amely elpusztult a mongol-tatár ostrom során a 13. században. Bár már nem kompakt az "óváros", de még mindig sok fennmaradt épület történelmi jelentőségű. A legtöbben, különösen a templomok, elpusztultak a második világháborúban és Joszif Sztálin rémuralma alatt az 1930-as években.

Elnevezése[szerkesztés]

  • Jekatyerinoszlav/Katyerinoszlav (1776–1797, 1802–1917, 1918–1926)
  • Novorosszijszk (1797–1802)
  • Szicseszlav (1917–1918, nem hivatalos)
  • Dnyepropetrovszk/Dnyipropetrovszk (1926–2016)
  • Dnyipro (2016 óta)

Jelentései[szerkesztés]

  • Jekatyerinoszlav (Katalin dicsősége): a várost formálisan megalapító II. Katalin orosz cárnőről lett elnevezve.
  • Novorosszijszk (Újoroszország): az orosz-török háború után orosz kézre jutott területek elnevezése volt Újoroszország, a város a területről kapta rövid ideig használt nevét.
  • Szicseszlav (a szicsek dicsősége): nem hivatalosan használt elnevezés.
  • Dnyipropetrovszk (oroszul Dnyepropetrovszk): a Szovjetunió által alkotott városnév a Dnyeper folyó és az Ukrán SZSZK vezetőjének, Hrihorij Petrovszkij nevének egyesítéséből. Korábban a Krasznodnyeprovszk (Vörös Dnyeper) elnevezés is felmerült, mint a kommunizmusra utaló szimbólum.
  • Dnyipro: a Dnyeper folyó ukrán neve. 2016-ban az úgynevezett dekommunizációs törvény következtében a kommunista Petrovszkij nevét törölni kellett a város nevéből, így az ukrán parlament átnevezte a várost a ma is használatos nevére.[4]

Népesség[szerkesztés]

1782 2 194
1800 6 389
1853 13 011
1887 48 000
1897 121 216
1910 232 500
1920 189 000
1926 237 000
1939 501 000
1943 280 000
1959 662 000
1970 904 000
1979 1 066 000
1989 1 178 000
1998 1 122 400
2005 1 050 000
2011 1 007 200

Forrás[5]

Időjárás[szerkesztés]

A Dnyeper folyó tartja az éghajlatot enyhén (nyáron hűt, télen fűt). Az éves átlaghőmérséklet 8,5 °C; a legalacsonyabb a januári (−5,5 °C), a legmagasabb pedig a júliusi (21,3 °C).

Dnyipro éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−1,00,06,015,222,125,628,027,421,513,85,20,213,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,1−6,3−1,64,910,614,616,715,810,7−0,52,4−4,74,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)454343384260544341374647539
Forrás: Pogoda.ru.net


Közlekedés[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

A városban a fő tömegközlekedési eszközök a villamosok, buszok, trolibuszok és az iránytaxik (az ún. marsrutkák). Ezen kívül számos taxis cég működik a városban. A kerékpár használata nem jellemző a szegényes kerékpárút-hálózat hiánya és az utak rossz minősége miatt.

A villamosok általában rossz műszaki állapotban vannak, a hálózat krónikus alulfinanszírozásban szenved a szovjet korszak vége óta, sok pálya és más infrastruktúra elavult. A városi önkormányzati utak is hasonló finanszírozási problémákkal szenvednek, mint a villamosok, közülük sok nagyon rossz műszaki állapotban van. Nem ritkák a nagy kátyúk és omladozó felületek a kisebb utakon. A fő utak és autópályák jobb minőségűek. Az utóbbi években a helyzet javult, hála számos új, használt villamosnak, amelyeket a német városoktól (Drezda és Magdeburg) vásároltak. Számos utat, beleértve Schmidt utcát és a Moszkovszka utcát újjáépítették a modern útépítési technikával.

A dnyiprói metró 1995-ben nyílt meg, egy vonalból és hat állomásból áll. A többi állomás építését félbehagyták, amikor a városnak elfogyott a pénze. Ezek közül két elhagyott építkezés van a központi részen, a Marx Károly sugárúton. A két állomás megépítése azért szükséges, hogy a metróhálózat nyereségesen üzemeltethető legyen. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) segítségével a tervek szerint három állomást, a Teatralna, a Centralna és a Muzejna állomásokat 2015-re fejeznék be.

Helyközi és távolsági közlekedés[szerkesztés]

Elővárosi közlekedés[szerkesztés]

Néhány főbb autóút érinti a várost. A legnépszerűbb autóutak Kijev, Doneck, Harkiv és Zaporizzsja felé tartók. Elkerülőút a városnál részben rendelkezésre áll. 2011-re a város megépítették a déli városi elkerülő utat, amely lehetővé teszi, az átmenő autóforgalom a város központján kívül haladjon. Ez várhatóan mind javítja a levegő minőségét és csökkenti a szállítási a nehéz áruszállító teherautók okozta gondokat, amelyek eddig áthaladtak a város központján.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A város repülőtere a Dnyiprói nemzetközi repülőtér, amely a várostól 15 km-re délkeletre található.

Légitársaságok: Aeroszvit (Tel Aviv, Dubai, Batumi, Moszkva-Seremetyjevo, Tbiliszi, Jereván (a Armavia), Kijev, Isztambul, Berlin),- Austrian Airlines (Bécs), Dniproavia/ Днеправиа (Kiev-Borispol, Batumi, Berlin, Bécs, Ivano-Frankivszk (szezonális), Moszkva-Sheremetyevo, Sevastopol (szezonális), Istanbul, Tbilisi, Odessa (március 27), Hurghada, Sharm El-Sheikh, Bodrum, Antalya), - El Al (Tel Aviv), Grúz Nemzeti Légitársaság (Tbilisi), Turkish Airlines (Isztambul-Atatürk), - Transaero Airlines (Moszkva-Domodedovo.)/Трансаэро,- Armavia (Jereván) /, - Aeroflot (Moszkva-Sheremetyevo (az Aerosvit)/Аэрофлот,- Ukraine International Airlines (Kiev) /Международные Авиалинии Украины (Киев),- Juzsmasavia

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

A város jelentős vasúti csomópont, a városnak a hazai vasúti úticélok mellett több kelet-európai nagyvárossal van vasúti összeköttetése. Két vasúti főpályaudvara van, a Dnyipropetrovszki főpályaudvar (Dnyipropetrovszk Holovnij) és Déli pályaudvar (Dnyipropetrovszk Pivdennij).

Kijev és Dnyipro között naponta közlekedik a Capital Express gyorsvonat.

Egyéb szolgáltatások közé tartozik a nappali elővárosi vonatok városok és falvak között a környező Dnipropetrovsk területen/oblaszty. A legtöbb távolsági vonatot inkább éjjel érdemes használni, csökkentve a nappali ráfordított órákat.

A városnak vasúti kapcsolata van Kijevvel, Lvivvel, Szimferopollal, Odesszával, Ivano-Frankivszkkel, Truszkaveccel, Doneckkel, Harkivval és több más kisebb ukrán városokkal.

Nemzetközi vasúti úticélok: Minszk/Fehéroroszország, Moszkva/Kurszki pályaudvar és Szentpétervár/Vityebszki pályaudvar, Baku - Azerbajdzsán fővárosa, és a bolgár tengerparti üdülőhely Várna.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Távolsági tömegközlekedés : - A legnagyobb autóbusz-állomás Kelet-Ukrajnában, a dnyiprói, ahonnan buszjáratok vannak az ország egész területére, beleértve az egyes nemzetközi útvonalakat Oroszország, Lengyelország, Németország, Moldova és Törökország felé. A közelében található a város központi vasútállomás. - Nyáron van néhány útvonal rendelkezésre szárnyashajók a Dnyeper folyón, miközben a különböző turista hajók útjukat lefelé a folyón, (Kijev-Herszon-Odessza) hajlamosak arra, hogy megáll a városban. Dnyipro folyami kikötő közelében található a környékén a központi pályaudvar, a folyó partján. Ez egy jó példa arra, konstruktivista építészet a késői időszakban a Szovjetunió.

Kultúra[szerkesztés]

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Grigorij Ivanovics Petrovszkij lakásmúzeum (Будинок-музей Петровського Г.І.) Zsovtnya u. 29
  • Petrovszkij öntöde történet múzeum(Музей історії металургічного з-ду ім. Петровського) Kalinyin sugárút 67.
  • I. V. Bábuskin Nemzeti emlékmúzeum (Народний меморіальний будинок-музей І. В. Бабушкіна)
  • Dnyipropetrovszk régió Önkormányzati múzeuma (Музей історії і розвитку місцевого самоврядування Дніпропетровської області) Önkormányzati múzeum a Dnipropetrovsk régiónak az egyik a hat ágnak Dnipropetrovszki Történeti Múzeumnak, a legfiatalabb múzeum Dnyipropetrovszk régióban. - Történelem : A ház 1905-ben épült mint Jekatyerinoszlavi Kereskedelmi Iskola. Az építész D.S. Skorobogatova. Három emeletes iskola tartozott a legjobb ilyen típusú épületek közé Oroszországban. 1907-ben az iskolát nevezték II. Miklós császárról. - 1920 elején a tartományi végrehajtó bizottság, majd - a végrehajtó bizottság kapja meg. 1932-ben - már Dnipropetrovsk Oblast Végrehajtó Bizottsága - 1935-ben hatalmas tűzvész pusztít. Az építész AL Krasnosel'skii épített két emeletes új épületet ami miatt elveszett eredet felső rész és a belső folyosók átalakultak. - A náci megszállás idején egy német kórház és a katonai részleg volt. 1946 óta a szovjet kormány székhelye. 1978-ban történelmi épületté nyilvánítják.Múzeum területe- több mint 200 m². A design a szoba a művész dolgozott, Yuri Malienko.
    • A kiállítás részei:

1. Zaporozskaja - Keresztény köztársaság. - 2. A városi kormány és vidéki közösségek fejlődése XVIII–XX. sz. 3. „Zemstva” és szerepe a önkormányzat fejlesztéseiben 1860-1917, 4. Sovety Dolgozók képviselőház 1905-1917. - 5. Szovjet munkások, parasztok és katonák 1917-1920. - 6. Szovjet Népi Küldöttek 1921- 1989. Ekaterinoslav tartomány, megye és a Dnyipropetrovszki régióban.- 7. Szovjetek Képviselőháza peresztrojka időszakban 1985-1990. - 8. Szovjet képviselők a független Ukrajna idején[6]

  • Dnyepermenti Irodalom Múzeuma (Музей "Літературне Придніпров'я") Karl Marx sugárút 64. Az egyike a hat fiókjából a Dnyipropetrovszki Történelmi Múzeumnak. Nyitás - 1988. május 24. Ez a legfiatalabb Városi Múzeum. Székhelye az egyik legrégebbi épülete Dnyipronak –az Inzov ház. – TÖRTÉNETE - "irodalmi Dnyeper" egy régi kúria- palotában van amely ismert mint az Inzov ház. Az épület épült 1815-ben. 1970-ben műemléki státust kapott és védi az állam. Számos élet otthona kapcsolódik hozzá. Állami és közéleti hírességek: Ivan Inzov, Andrew Fadeev S. H. Konteniusa, írók és költők Alexander Puskin, Mihail Szvetlov Valerian Podmogilnogo; N. S. Pogrebnyaka művész. Egy ideig az épület volt az irodalmi és művészeti társadalom találkozóhelye. – Egy térképen Ekaterinoslavról 1806-ban, a ház már be lett jelölve. Ebben a házban: első - Tanácsadó bizottság a déli peremén a telepesek. Emlékére a feje ennek a bizottságnak, Gen. Inzov, a polgárok továbbra is hívja az épület "The House Inzov." Ebben a házban volt a száműzetésében 1820. május-júniusi Alexander Puskin. - 1998 májusában, az épületet éppen 180 éves nyitotta meg kapuit a múzeum. - A múzeumban kéziratok, műalkotások, könyvek, dokumentumok, fényképek, személyes tárgyak találhatók számos kiemelkedő író, folklorista, a színházi személytő l a XVIII. – XX. századból. Ma a gyűjteménye az irodalmi múzeumnak több mint húszezer tárgy szerte a világból - A kiállítás négy író portréján át látható (E.A.Gan a késői 1830-as évekből.; A.I.Egorova szerkesztőségi tag, D.B.Kedrina 1920, O.T.Gonchara a késő 1940-es). - Tudományos Irodalmi Múzeum munkatársai vezető szakemberek az irodalmában a Dnyeper területnek.-
  • Érme múzeum (Музей монет України) Kirov sugárút 46/1
  • Urán képzőművészek kiállítási csarnoka (Виставковий зал Спілки художників України) Lenin rakpart 11.
  • Javornickogo lakásmúzeum (Дом-музей Яворницкого) Leningrádi u. 11. A múzeum központjában a E.P.Javornickogo és családja. - Egy a hat fiókjából a Dnyipropetrovszki Történeti Múzeumnak, a régi Fadejev kúriában,- ahol született és élt a kiemelkedő teozófus, író és utazó Heléna Petrovna Blavacki. A ház a Petersburg utcában épült kb. 1812-ben. Nem tudni a pontos építési dátumot se a nevét az alapítóknak, vagy az első tulajdonosoknak. Kezdetben ez volt városi birtok és kastéllyal, melléképületekkel és egy hatalmas kerttel, két hektáron. 1815-ben eladták a számunkra ismeretlen jekaterinoszlávi Andrej Mihajlovics Fadejevnek. Ekaterinoslav tartományi ház ennek mintájára épültek : ablakok négy oldalon, egy nagy kerttel körülvéve. Az ezekben az években épült hivatalos gondnoksági külföldi telepes épületek és a szomszédos posta épülete és számos más épület is hasonlóak voltak. – A Fadejev Család Rzhishchevből Kijev megyéből jött 1815-ben. Az családfőt Andrei Mikhailov Fadejevet (1790-1867) nevezték ki, a Novorosszijszki hivatal Igazságügyi osztályára (jelenleg ez a kuratórium a Karl Marx sugárút 64.-ben ami az "Irodalmi Dnyeper" múzeum). - A Fadejevek közt köz-és politikai szereplők, írók és tudósok voltak. – Ekaterinoslavban boldogan éltek a Petersburg u.-i házban 19 évig. Itt született négy gyereke. Itt született 1831-ben az első unoka. 1821-ben halt meg pár hónappal pici lánya Anastasia Fadeev, 1824-ben - a szeretett nagymama Elena Pavlovna Fadeeva - Helena Brande du Plessis, aki itt élt a családjával több mint egy évtizedet. K.V.Neumann - a német Aachenből vette meg a házat. Kereskedő volt és 1833-ban, a Petersburg utcában nyitott egy kis ruhát gyárat. V.I. Dragnevics mint a Fadeevek jogutódja kapta a házat. Halála után a fiaé lett- M.S. Klovcovaé. 1850-es években a kereskedő Stanislavszki szerzi meg. 1890-ben a házat bérbe adják, a tulajdonos elhelyezi a 7. városi női gimnáziumot benne. 1912-ben a ház megkapta a címet: Petersburg u. 11. - 1913-ban -az ingatlan Maidanszkii kereskedőé. A forradalom után államosították és közösségi ház lett több, mint 20(!) családnak. Súlyos belső szerkezetátalakítások történtek. - Az 1940-es években, hogy "Dneprostroymasha" gyári vezetősség irodái és étkezdei. Az 1950-90-ben esti iskola № 4., tanfolyamok, majd szakiskolában № 51, majd a szakképző iskola. - 1987-ben a ház megkapta a történelem és a kultúra műemlék címet. 2004-ben Ukrajna Minisztertanácsa és a Dnyipropetrovszki regionális tanács úgy döntött a Dnyipropetrovszk Történeti Múzeum részeként D. Yavornitski múzeum Központ létesül.Категорія:Музеї Дніпропетровська Archiválva 2011. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Dnyipropetrovszk régió rendőrségi Múzeuma (Днепропетровский народный музей истории милиции), Artema str., 5 Az ATC Művelődési Házban: (056) 744-73-73

Alapítva 1975-ben. Státusz Néprajzi Múzeum címet kapott 1979-ben Dnipropetrovsk rendőrség a Ekaterinoslava időszakban. – 1918. január 11. A rendelet szerint Ekaterynoslavskoho tanács a munkavállalók és katonai képviselők szervezték az első helyi szovjet rendőrséget. –A létrehozásakor Ekaterinoslav megyének (1803) közrend kérdések feladatát osztották a kormányzóra. Később iroda városfejlesztési miniszterrel a feladatkörre és 1918 után - a munkás és paraszt milícia. - A kiállítás több mint 3000 db-os. Különösen értékes a személyes anyagai a rendőröknek - veteránoknak a rendőrségből a második világháború alatt. - A Múzeum dokumentumok és fényképek ábrázolják a különböző szervezeti egységek belső ügyeit a régióban az idő az októberi forradalomtól a jelenig. - A teljes területe - 160 m².

  • Dnyipropetrovszk Nemzeti Egyetem Állattani Múzeuma (Зоологический музей ДНУ) Marx Károly sugárút 36. tel. 744-74-58 A teljes területe - 572 m ².
  • Planetárium (Планетарій), Rohal'ova u. 10.
  • Képzőművészeti Múzeum (Художній музей) Sevcsenko u. 21., ☎47-33-38, 47-32-65, 744-60-3
  • D.Javornickij akadémikus Emlékház Múzeuma (Меморіальний будинок-музей Д.І.Яворницького), Sevcsenko tér 5.: ☎47-27-61 Az egyike a hat ágának a Dnyipropetrovszki Történeti Múzeumnak. Magában foglalja a ház a történész, régész, a neves Zaporizzsjai kozák kutató Dmitry Javornitskogo. – Nyitás a nagyközönségnek 1988. november 3. - A múzeum található, a házban, ahol élt és dolgozott 35 éves Dmitrij Javornycki. - A ház 1905-ben épült, a helyi építész L.A. Brodnica tervezte. A megszállás alatt 1941-1943. a házba áthelyezték az özvegy Javornickogo - Szerafim Dmitrijevnát. A ház festményét a falon, amit festett Strunnikova Miklós (a háború után felújították). - A ház verandája „nyári típusú”, ami megmaradt a mai napig. - A szobákat restaurálták, mint voltak az 1930-as években, van itt előszoba, étkező, nappali, iroda, mezzanine/étkező. Az egyik szoba - a kiállítás.
  • Komszomol Történeti Múzeum (Музей истории комсомола им А. Матросова) Október tér 15. ☎: (056) 377-37-58
  • Csata a Dnyepernél Dioráma (Діорама "Битва за Дніпро) Karl Marx sugárút 16., ☎46-34-26.-A Dnyipropetrovszki dioráma, amely nyitott 1975-ben a 30. évfordulójára a győzelemnek a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945. Teljes név: Dioráma "Harc a Dnyeper községekben csapatszállításkor 1943-ban." A legnagyobb dioráma Ukrajnában, és a második legnagyobb Európában (után a Belgorodi Dioráma "csata kurszki") és az egyik legnagyobb a világon. A középpontban egy nagy emlékezés melyet szentelte a Nagy Honvédő Háború hőseinek és az eseményeknek.- Szilárdraszőtt szövet az anyaga, szőtték a Penza "Vörös Október" textil gyárban, területe 840 m² (14 × 60 m) található egy különleges épületben, tervező: V.A. Zuev. Teljes épület területe 1340 m². Alapterülete a diorámának - 900m². - Széles látás-tartományban (legfeljebb 230°, általában szög diorámák 150° és 180°), nézve számos modell, erődítményrészlet, eredeti tárgyak – fegyverek, átkelő berendezések és egyéb katonai jelképek, a különleges világítás és a hangképzési technikája révén a dioráma csarnokban a közönség „jelen tud lenni” a helyszínen. - A kép készítésekor számos hősies csatát vizsgáltak át. Dokumentumokat a résztvevőktől akik átkeltek a Dnyeperen, levelek és jelentéseket a Nagy Honvédő Háborúból.- A dioráma épület közelében van egy szabadtéri, állandó kiállítás a szovjet katonai felszerelésekből a háborúból. Itt láthatók T-70, és a T-34-85 páncélosok, 37 mm-es és 85-mm-es légvédelmi ágyúk, 122-mm Howitzer M-30 ágyúk, 57-mm-es lövegek ZIS-2, 100 mm-es lövegek, BS-3 telepítése aknavetők, BM-13 szállító amely a háború után mintája volt ZIL-157-nek. Van egy francia tarack "Schneider" a második világháború idején. Jelenleg a Dioráma egy kiállítási központ.
  • Dnyipropetrovszk Nemzeti Történeti Múzeum D.I. Javornickovo (Днепропетровский исторический музей имени академика Д. И. Яворницкого) Karl Marx sugárút 16.

Egyike a legnagyobb és legrégebbi múzeumoknak Ukrajnában. A múzeum épülete - egy építészeti műemlék, országos jelentőségű. Gyűjtemények : 1. Régészeti Gyűjtemény; 2. Az ókori Egyiptom; 3. Antik Gyűjtemény; 4. Kozák régiségek gyűjteménye; 5. Kultikus Gyűjtemény; 6. Néprajzi Gyűjtemény 7. Könyv-és levéltári gyűjtemények; 8. Fotó háttér és kinovideo anyagok; 9. Fegyver Gyűjteménye; 10. Numizmatika; 11. Képregény gyűjtemény; 12. Óra gyűjtemény; 10. Mozaik Múzeum; 12. Kerámia, porcelán, üveg, 13. Különleges kiállítás; 14. Szkíta és Poloveci "kő nő"; 15. Kernosovszki Idol; 16. Kozák ókor; 17. VI. Rámszesz fáraó szobor; 18. II. Katalin gyerekkora. - Fiókintézmények > Dnyipropetrovszk Történeti Múzeum a hat ága többek között: D.I. Javornickovo Történeti Múzeum, Dnyeperi Csata Dioráma", D.I. Javornickogo Emlékmúzeum, "Irodalmi Dnyeper" Múzeum, E.P. Blavatsky és családja Emlékközpont, Dnipropetrovsk Régió Önkormányzat Múzeum

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemek[szerkesztés]

  • Dnyiprói Olesz Honcsár Nemzeti Egyetem / Дніпровський національний університет імені Олеся Гончара,
  • Nemzeti Bányászati Egyetem/ Національний гірничий університет,
  • Dnyiprói Nemzeti Vasúti Közlekedés Egyetem Дніпровський національний університет залізничного транспорту,
  • Ukrán Kémiai Technológia Állami Egyetem / Український державний хіміко-технологічний університет,
  • Dnyipropetroszki Állami Mezőgazdasági Egyetem / Дніпровський державний аграрний університет,
  • Dnyiprói Állami Közigazgatási Egyetem / Дніпровський державний університет внутрішніх справ,
  • Közgazdasági és Jogi Egyetem / Дніпровський університет економіки та права — ЗАТ,

Dnyipro humán magán Egyetem/ Дніпровський гуманітарний університет.

Akadémiák[szerkesztés]

  • Ukrajna Országos Kohászati Akadémia /Національна металургійна академія України,
  • Dnyeper Állami Építőmérnöki és Építészmérnöki Egyetem/Придніпровська державна академія будівництва та архітектури,
  • Dnyipro Állami Orvosi Akadémia Дніпровська державна медична академія.
  • Dnyipro Állami Pénzügyi Akadémia Дніпровська державна фінансова академія.
  • Ukrajna Vámhivatal Akadémia /Академія митної служби України.
  • N.Krucsininoji Üzleti és Jogi Intézet Nemzetközi Magán Akadémiája/Міжрегіональна академія бізнесу та права ім. Н.Кручиніної — приватний.

Intézetek[szerkesztés]

  • Dnyiprói Állami Testnevelési és Sport Intézet / Дніпровський державний інститут фізичної культури і спорту,
  • Dnyiprói Regionális Közigazgatási Intézet/ Дніпровський регіональний інститут
  • Dnyipro Zeneművészeti Intézet / Дніпровська консерваторія,
  • Nemzeti Ipari képzés és átképzés Intézete / Державний інститут підготовки та перепідготовки кадрів промисловості.
  • Dnyiprói Állami Műszaki Tréning Intézet / Дніпровський державний інститут технічного навчання
  • Dnyiprói Egészségügyi Intézet A hagyományos Orvostudomány / Дніпровський медичний інститут народної медицини

Jelenleg mintegy 55 000 diák tanul a felsőoktatásban Dnyiproban, jelentős számú közülük a külföldi.

Sport[szerkesztés]

A város elsőosztályú labdarúgócsapata az FK Dnyipro. Ez a klub tartja azt a rekordot, hogy egyetlen szovjet csapatként kétszer nyerte meg a Szovjetunió Szövetsége Kupát. A függetlenség óta megnyerték a bajnokságot és az ukrán Liga Kupát háromszor. Több más csapatnak is otthona Dnyipro, például az FC Lokomotiv Dnyipropetrovszk és az FC Szpartak Dnyipropetrovszk, mindkettőnek nagy a szurkolótábora a városban.

A város új stadionja, a Dnipro Aréna kapacitása 31.003 ember, mely a Dnipro régi stadionja, a Meteor stadion helyett épült. A Dnipro Aréna eredetileg az egyik ukrán helyszíne lett volna a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak, ugyanakkor kimaradt, mivel a kapacitása elmaradt a minimális 33.000 helytől, amit előírt az UEFA.

A város központja az ukrán hokinak.

Uszodák[szerkesztés]

- Vízi komplexum komplexum "Meteor" Uszoda / Басейн Водних видів спорту спорткомплексу «Метеор», - Építésügyi és Építészeti Akadémia Uszoda/ Басейн Академії будівництва і архітектури, - Ipari Főiskola Uszoda/ Басейн Індустріального технікуму, - Medical Akadémia Uszoda / Басейн Медичної академії, - Vasutas Nemzeti Egyetem Uszoda/ Басейн Національного університету залізничного транспорту, - Pénzügyi Akadémia Uszoda/ Басейн Фінансової академії, -Nemzeti Egyetem Uszoda / Басейн Національного університету, -Testnevelési Intézet Uszoda/ Басейн Інституту фізкультур,

Stadionok[szerkesztés]

-"Dnipro Arena"/«Дніпро-Арена»Стадіон а str. Khersons'ka, 7. A Jekaterinoszlávi időkben a stadion a helyszínén volt, a város temetője. 1940-ben a temető helyére épült "Metallurg" stadion. Miután felépült a "Meteor" stadion 1967-ben,- 35.000 nézőnyi kapacitással,- a meccsek a "Metallurg" stadionban fokozatosan megszűntek 1978-ra. 2004 májusában nyújtották be az építkezési tervet egy új stadionra "Dnepr-Arena" néven a régi szovjet stadion "Metallurg" helyére. A "Dnipro Arena" kapacitása: 31.000 néző. - Dnepropress"(«Дніпропрес») stadion ; - "Lokomotiv"/«Локомотив»Стадіон str. Semaforna, 25, - A "Telepítő"/«Монтажник» stadion - "Szlavutics" («Славутич») Sportkomplexum, 6. Lövész Egység u. 3., www.swimming.dp.ua - Kirov stadion(Стадіон«ім. Кірова») Universalnaja u. 29. Sports komplexumok: - "Megaron"Sports komplexum/ СК «Мегарон», - Sport repülőtér: "Kamenka" - Evezési lehetőség: csatorna/ Гребний канал

Gazdaság[szerkesztés]

Dnyipro az ország egyik legfontosabb ipari központja. A város legfontosabb ipari üzeme a rakéták és űreszközök gyártásával foglalkozó Déli Gépgyár, valamint a hozzá kapcsolódó Pivdenne tervezőiroda.

Elsődleges a nehézipar, a termékek széles skálájával: az öntöttvas, hengerelt fém, csövek, gépek, különböző bányászati kombájnok, mezőgazdasági gépek, traktorok, trolibuszok, hűtőszekrény, különböző vegyi anyagok és még sok más. A leghíresebb és legrégibb (alapította a 19. században) a kohászati üzem a "Petrovszkij". A város nagy élelmiszer-feldolgozó és számos könnyűipari üzeme is van. Sok varró- és ruházati-gyár dolgozik francia, kanadai, német és brit megrendelőknek a legkorszerűbb technológiák, anyagok és design szerint. A repülőgépipara az 1950-es évekből, Yuzhnoye Tervező Iroda és Yuzhmash révén jól ismert, a szakembereknek a világ minden tájáról.

Városkép[szerkesztés]

Alapításakor Dnyipro, akkori nevén Jekatyerinoszlav kizárólag a Dnyeper jobb partján épült ki, központjában az Átváltoztatás katedrálissal, neoklasszicista építészetével tipikus korabeli európai városra hasonlított. Ezek az épületek máig megmaradtak a város Zhovtnevy negyedében. E korszak legfontosabb épülete az Átváltoztatás katedrális és a Karl Marx sugárút számos épülete. Az 1917-es forradalomig a város nem sokat változott, az uralkodó építészeti stílus a neoklasszicizmus.maradt, Nevezetes épület még a Nemzeti Bányászati Egyetem, épült 1899-1901 között, az art-nouveau ihletésű egykori Duma, a Dnipropetrovsk Nemzeti Történeti Múzeum, valamint a Mecsnikov Regionális Kórház. Viszont nem felel meg a kor jellegzetes építészetének a Grand Hotel Ukrajna, a pályaudvar és az art nouveau Astoriya épület a Karl Marx sugárúton. Miután a bolsevikoké lett a hatalom a város fokozatosan megtisztul a cári időkbeli műemlékektől és megfosztották a cári címertől és más, nemszocialista jelképektől. 1917-ben a Nagy Katalin emlékmű helyére az orosz Mihail Lomonoszov szobra került. A második világháború után számos nagy épületet felújítottak. A főpályaudvart például megfosztották a századfordulós újító orosz ornamentikától, és sztálini szocreál stílusban tervezték újjá, míg a Grand Hotel Ukrajna túlélte a háborút, később neobarokk stílusban újították fel. A központi Karl Marx sugárúton az épületeket zömmel szocreál stílusban építették át. A II. Miklós cár Kereskedelmi Intézetet közigazgatási központnak (Megyeháza) építették át, ez a funkciója a mai napig megmaradt. A Potemkin Palotát a Dnyipropetrovszk Nemzeti Egyetem diáktanácsának adták át.

Sztálin halála után az ukrán Hruscsov lett a pártfőtitkár. Az iparosítás intenzívebb lett, a déli városrészben a Juzsnye rakétagyárat, valamint más, elsősorban kohászati és nehézipari üzemet hoztak létre. Dnyipropetrovszk ekkor vált az egyik legfontosabb gyárvárossá a Szovjetunióban. Ennek eredményeként a város egyre szennyezettebb lett, és egyre inkább nagy iparvállalatok uralták. Ugyanakkor a város bal partján és nyugati külvárosban, az új lakóterületeken is megkezdődött a fejlesztés. Az alacsony bérházak látványát a Hruscsov korszakban a német Plattenbaus mintájára a sokemeletes előregyártott lakótömbök építése váltotta fel. 1976-ban, (összhangban a város átnevezésével) Grigorij Petrovszkij monumentális szobra került a vasútállomásnál elé. A város építészetére máig jellemző a stílusok keveredése. Az esztétikailag egyszerű, ám műszakilag elavult konstruktivista középmagas és toronyházak (amelyek a szovjet korszakban a lakásállomány zömét alkották) a lakónegyedekben fordulnak elő gyakrabban.

Parkok[szerkesztés]

  • Szevasztopoli park – A Déli pályaudvar közelében található. 1955-ben, Szevasztopol védelmének 1000. évfordulója alkalmából nyitották meg. 2010-ben Kirill kijevi pátriárka látogatása alkalmából felújították.
  • Park a 40. évfordulójára Dnyipro felszabadításának / парк 40-річчя визволення Дніпропетровська (volt katonai temető) - temetkezési helye a hős civileknek és a szovjet katonáknak akik elestek a német-szovjet háborúban (a Zaporizszja autópálya és Sztálingrádi Hősök utca között/(між Запорізьким шосе та вул. Героїв Сталінграда)).
  • Vologya Dubinin Kertet (Hordacsi u. 13.) / Сквер ім. Володі Дубініна (вул. Гордачі, 13);
  • Voroncov Park (Парк ім. Воронцова) (a parton délre a Avenue Vorontsov-tól/ пр. Воронцова);
  • Gyijivszkij park (Діївський лісопарк)) - Dnyeper folyópartján sok folyami öböl és strandok, a Parusz vasútállomás ide tervezik építeni Dnyipro víziparkját.
  • Népek Barátsága Erdei park (Лісопарк Дружби народів) (Novomoszkovszk főút eleje, szemben az Évforduló városrésszel).
  • M. I. Kalinyin Park (Парк ім. М. І. Калініна) - 1946-ban alapították. Korábban ez a hely volt Csecselivszke temető (XVIII. sz. vége), a második világháború alatt az eltemetett német (keleti rész) és szovjet katonák(az északkeleti) Kalinyin sugárút és Kurchatov utca sarok
  • Kirov Park (Парк ім. Кірова) - park tóval, Karuna u.;
  • Lenin Park (Парк ім. В.І.Леніна), Vörös Szikla microrajonban. Szabadság sugárút Metro állomásnál;
  • Lenin Komszomol Park (Парк Ленінського Комсомолу) itt van a Meteor sportkomplexum Кіrov sugárút;
  • Katedrális komplexum Park (Парковий комплекс Соборній) Október tér. - Itt van az egyetemi campus területe, a Történeti Múzeum, Dioráma "Harc a Dnyeper", az Úr színeváltozása székesegyház, Kulturális Kiállítási Központ, Emlékhely temető emlékmű az elesett jog és a rendvédőknek.
  • Piszarszevszkij park – a Kirov sugárút és Sztálingrádi Hősök utca
  • Bohdan Hmelnickij-park – Sztálingrádi hősök u. 25.

Média[szerkesztés]

Helyi tv-csatornák:

  • 11-es csatorna
  • 23-as csatorna (Sk STB)
  • SZTB Dnyipro
  • 34-es csatorna
  • 51-es csatorna
  • 27-es csatorna
  • IRT
  • Privat TV
  • TET

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2021 (ukrán és angol nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. Dnyipropetrovszki területei Statisztikai Hivatal(ukránul). [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  3. [2]
  4. Szakítás a szovjet múlttal
  5. http://www.eugene.com.ua Dnepropetrovsk History
  6. Музей місцевого самоврядування Дніпропетровської області

Források[szerkesztés]

  • Enciklopegyija Ukrajinoznavsztva, II. kötet, Lviv, 1993, „Molode Zsittya” Kiadó, ISBN 5-7707-4049-3, pp. 543–546.

További információk[szerkesztés]