Harbin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harbin (哈尔滨市 / 哈尔滨)
Harbin Montage.JPG
Harbin címere
Harbin címere
Harbin zászlaja
Harbin zászlaja
Becenév: Jeges város
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány Heilongjiang
Rang Szubtartományi szintű város
Alapítás éve 1898
Polgármester Zhang Xiaolian 张效廉
Irányítószám 150000
Körzethívószám 451
Rendszámok betűjelei 黑A
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 10 635 971 fő (2010)
Bruttó hazai termék CNY 501.08 milliárd
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 m
Terület 4275 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Harbin (Kína)
Harbin
Harbin
Pozíció Kína térképén
é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′Koordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′
Harbin weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harbin témájú médiaállományokat.

Harbin Kína 10. legnagyobb városa (egyszerűsített kínai: 哈尔滨; hagyományos kínai: 哈爾濱; pinjin: Hāěrbīn; orosz: Харбин). Az észak-kínai Heilongjiang tartomány fővárosa. Észak-Kína politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központja. A város környékén a Szonghua Jiang folyó partján időszámítás előtti 2200 körül is laktak emberek, de a modern várost 1898-ban a Kínai keleti vasútvonal orosz építői alapították.

A város neve mandzsu eredetű jelentése: Halászháló szárító hely. A várost a Jeges város néven is ismerik, mivel Kínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik a jég szobrok fesztiválját.

Története[szerkesztés]

Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1898-ban. Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az Októberi Forradalmat követően orosz emigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.

Az orosz-japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte az USA, Németország, Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot. A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállatokat (élelmiszeripar, textil ipar, stb.) Harbin világvárossá és Északkelet-Kína központjává vált.

1918-ban, az orosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. század Oroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztek zsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett a Németországból a nácizmus elöl menekülőkel.

A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították a Harbini Műszaki Egyetemet, Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez a műszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen található Netbig.[1] Az oktatás két karon indult, vasútépítő mérnököket és elektromechanikai mérnököket képeztek.

1932-ben Japán elfoglalja a várost. Japán kapitulációját követően a szovjet Vörös Hadsereg bevonul a városba és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá kerül, a Vörös Hadsereg a városban marad. A Kínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézipar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.

2005-ben a Jilini vegyi gyárban történt balesetet követően a Szonghua Jiang folyó súlyos benzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

Harbin Kína legmultikulturálisabb települése. A hagyományos kíni Han kultúra keveredik a mandzsu és orosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetessége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalos standard mandarint.

Építészet[szerkesztés]

Szent Szófia székesegyház

Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthető barokk és bizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.

A Szent Szófia székesegyház, (orosz ortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutató múzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbin feng shui-ját 1921-ben kínai kolostort épült és a Ji Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.

Oktatás[szerkesztés]

A Harbini Műszaki Egyetem főépülete.
  • Harbini Műszaki Egyetem (Harbin Institute of Technology)
  • Harbini Mérnöki Egyetem (Harbin Engineering University former Harbin Shipbuilding Engineering Institute)
  • Heilongjiang Egyetem
  • Harbini Zsidó Kutatási Központ
  • Harbini Orvosi Egyetem
  • Harbini Normal Egyetem
  • Harbini Tudományos és Technológiai Egyetem
  • Heilongjiang Kínai-orvoslás Egyeteme
  • Heilongjiang Technológiai Egyetem
  • Északkeleti Mezőgazdasági Egyetem
  • Északkeleti Erdészeti Egyetem

Gazdaság, Közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magosan képzett humán erőforrások.[2]

Harbin környéke a körzet termékeny fekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ipari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalt (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egy harmadát állítja elő.[3]

Közlekedés[szerkesztés]

  • Vasút Harbin a Kínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagy sebességű vonatok kötik össze Pekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[4]) megtevő vonata a 020Ч számú Moszkva - Peking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.
  • Légiközlekedés Harbin repülőtere a Taiping Nemzetközi Repülőtér (IATA: HRB, ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re a várostól. Északkelet-Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.
  • Metró (Harbin Subway, 哈尔滨地铁) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben a második világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[5] Ez a tervezett 14,6 km-es vonalból 10.1 km-t jelent. Az első vonal megnyitását 2006-ra tervezték, de mind a mai napig késik az átadása.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.netbig.com
  2. China Briefing Business Guide: Harbin Economy 1
  3. China Briefing Business Guide: Harbin Economy 3
  4. http://www.timetable.tsi.ru/ 020Ч
  5. Harbin Subway