Krasznodar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznodar (Краснодар)
Краснодар.png
Krasznodar címere
Krasznodar címere
Krasznodar zászlaja
Krasznodar zászlaja
egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig)
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krasznodari határterület
Alapítás éve 1793
Polgármester Jevlanov Vlagyimir Lazarevics
Irányítószám 350000–350921
Körzethívószám 861
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 853 848 fő (2016)
Földrajzi adatok
Terület 500 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Krasznodar (Oroszország)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 38° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 38° 59′ 00″
Krasznodar (Krasznodari határterület)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció a Krasznodari határterület térképén
Krasznodar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat.
A város egy képe

Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.

Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubány folyó partján fekszik.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′.

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubány folyó és az Azovi-tenger közötti területet.

1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.

Jekatyerinodar[szerkesztés]

A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubányi Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.

A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.

A Kubány folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.

Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.

Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubányi Állami Kozák Férfikar.

Krasznodar[szerkesztés]

Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.

1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.

Közlekedés[szerkesztés]

A várostól kb. 15 km-re nyugatra található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.

Krasznodar fontos folyami kikötő.

Krasznodar testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

Külső kapcsolatok[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat.