Krasznodar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznodar (Краснодар)
Krasnodar Shukhov Tower 03.jpg
Suhov hiperbolikus tornya Krasznodarban
Krasznodar címere
Krasznodar címere
Krasznodar zászlaja
Krasznodar zászlaja
egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig)
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krasznodari határterület
Alapítás éve 1793
Polgármester Jevlanov Vlagyimir Lazarevics
Irányítószám 350000-350921
Körzethívószám 861
Népesség
Teljes népesség 710 400 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Terület 500 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Krasznodar  (Oroszország)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 38° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 38° 59′ 00″
Krasznodar  (Krasznodari határterület)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció a Krasznodari határterület térképén
Krasznodar weboldala
A város egy képe

Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.

Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubány folyó partján fekszik.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubány folyó és az Azovi-tenger közötti területet.

1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.

Jekatyerinodar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubányi Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.

A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.

A Kubány folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.

Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.

Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubányi Állami Kozák Férfikar.

Krasznodar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.

1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól kb. 15 km-re nyugatra található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.

Krasznodar fontos folyami kikötő.

Krasznodar testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

Külső kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat.

Jekatyerinodar (orosz nyelven)