Karlsruhe
| Karlsruhe | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Karlsruhe | ||
| Járás | Karlsruhe | ||
| Alapítás éve | 1715 | ||
| Polgármester | Frank Mentrup (2013. március 1. – ) | ||
| Irányítószám | 76131–76229 | ||
| Körzethívószám | 0721 | ||
| Rendszám | KA | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 308 436 fő (2021. szept. 30.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1648 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 115 m | ||
| Terület | 173,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Karlsruhe
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 49° 01′, k. h. 8° 24′Koordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 8° 24′ | |||
Karlsruhe
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Karlsruhe térképén | |||
| Karlsruhe weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karlsruhe témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Karlsruhe város Németországban, Baden-Württemberg tartományban, közel a francia határhoz. Itt található a német alkotmánybíróság székhelye. Ismert még egyeteme is.
Fekvése[szerkesztés]
Közel fekszik a Rajna folyóhoz, területén halad át a 49. szélességi kör.
A felső-rajnai medencében fekszik az Alb és Pfinz patakok folyása mentén. Keleten a Fekete-erdő északi határvidéke érinti.
A város legmagasabb pontja a Grünswetterbach városrész, mely 322,7 m magasan fekszik a tengerszint felett.
Éghajlat[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,5 | 22,0 | 26,7 | 29,2 | 33,3 | 37,2 | 38,5 | 40,2 | 32,8 | 29,5 | 21,8 | 19,2 | 40,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,7 | 6,8 | 11,7 | 16,4 | 20,9 | 24,0 | 26,6 | 26,5 | 21,6 | 15,8 | 9,1 | 5,5 | 15,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,3 | 2,7 | 5,3 | 9,6 | 12,8 | 14,9 | 14,6 | 10,9 | 7,2 | 2,9 | 0,4 | 6,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −20,0 | −15,0 | −14,6 | −5,3 | −0,3 | 3,6 | 6,9 | 6,3 | 2,5 | −2,8 | −9,3 | −18,7 | −20,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 58 | 56 | 59 | 53 | 78 | 76 | 75 | 59 | 58 | 74 | 63 | 75 | 783 |
| Havi napsütéses órák száma | 57 | 88 | 131 | 183 | 218 | 232 | 254 | 237 | 174 | 111 | 66 | 46 | 1797 |
| Forrás: DWD,[2] Climatebase.ru[3] | |||||||||||||
Története[szerkesztés]
Az egykori Badeni-Durlachi grófság , majd badeni hercegség székvárosa, egyike a legfiatalabb mai nagyvárosoknak. Alapkövét 1715-ben rakták le, amikor III. Károly Vilmos Baden-durlachi gróf, miután az eredeti rezidenciájának, Durlachnak középkori légkörét megunva, egy mind fekvésében és szellemiségében szabadabb várost szeretett volna alapítani. Így 1715. június 17-én a Karlsruhei Kastély alapkőletételével megalapította a várost. A kastély képezi a város középpontját, 32 sugárútja ebből a pontból indul ki.
Karlsruhe megalapítása után a Badeni Hercegség (egy ideig Nagyhercegség) központi városa lett.
Az 1945-ös, ill. 1952-es közigazgatási reformok során Karlsruhe elvesztette központi szerepét, és a szövetségi tartományi főváros szerepét Stuttgart vette át.
1825-ben I. Lajos nagyherceg alapította politechnikumát, amely a későbbi híres egyetemének magját alkotja.
Ipara[szerkesztés]
Karlsruhe ma közlekedési központ és jelentős ipari város is. A Rajna kikötői mellett olajfinomítók állnak és nemzetközileg is ismert cégek: Kaloderma, Siemens és Halske, Heinkel motorgyár mellett atomkutató központ is működik a városban.
Közlekedése[szerkesztés]
A város igen ismert az úttörő közlekedési rendszeréről, ahol a városi villamosok a nagyvasúti síneken az agglomerációba közlekednek (névadója is lett a karlsruhei modellnek).
Autópályán, illetve vasúton is elérhető Stuttgart, Frankfurt és Freiburg felől. 2007 óta Párizsból TGV-vel is elérhető. Karlsruhén halad át a Párizst Béccsel összekötő, éjszaka közlekedő Orient expressz, így a város Bécs városából indulva átszállás nélkül elérhető.
Híres emberek[szerkesztés]
- Oliver Kahn, német válogatott kapus.
- Karl Benz, a gépkocsi feltalálója.
- Hans Frank, ügyvéd, politikus, az NSDAP tagja, később Dél-Lengyelország gauleitere.[4]
Fontos helyek[szerkesztés]
A Kaiserstraße a város legforgalmasabb sétánya. Itt található a legtöbb üzlet és étterem. Az utcán végig villamos jár, majdnem minden vonal átmegy rajta. A közeljövőben egy földalatti villamospályát kezdenek el építeni, mivel a felszín felett a sétálóutcán járó villamosok veszélyesek. Érdekessége, hogy a sétány minden keresztutcáján a kastélyt látni lehet. Ez a legyezöformájú utcák szerkezetének köszönhető. A Kaiserstraße két fontosabb teret is érint, a Marktplatz-ot és az Europaplatz-ot.
Az Europaplatz egy közlekedési csomópont, mint a Hauptbahnhof (főpályaudvar). Itt található a régi posta épülete, ami ma már egy bevásárlóközpont. Az „EC-Center” mellett az egyik legforgalmasabb bevásárlóközpont a városban.
A Marktplatz-on található piramis Karlsruhe jelképe. A téren található emlékművek szabadkőműves jelképek is egyben. Az itt lévő piramis, az obeliszk, a földön lévő kőrózsák és a közelben lévő Pantheon mind a Szabadkőművesekkel hozhatók kapcsolatba. Nem kizárt hogy Karl Benz is a társasághoz tartozó tudós volt.
Karlsruhe Hauptbahnhof a város főpályaudvara. Innen indul a legtöbb vonat a közeli Mannheimba, Freiburgba, Stuttgartba és Heidelbergbe. A pályaudvar a KVV (Karlsruher Verkehrsverbund – Karlsruhei tömegközlekedési hálózat) fő csomópontja. Itt járó S-Bahn vonalak: S1, S11, S4, S41, 2, 3, 4, 6, 50, 68
Karlsstraße a város leghosszabb utcája. Bevezet a belvárosba Ettlinger Tor és Europaplatz-on keresztül a kastélyig.
Galéria[szerkesztés]
Karlsruhe 2015-ben
Breite Straße
Badisches Schulmuseum
Botanikus kert, Karlsruhe
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2021. december 31.
- ↑ Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte
- ↑ Карлсруэ, Баден-Вюртемберг, Германия #10727. climatebase.ru . (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)
- ↑ Eberle–Uhl (2006), 470;
Források[szerkesztés]
- Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. (2006). ISBN 963-530-716-0
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
További információk[szerkesztés]
|
