Orient expressz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Route of the Orient Express Part 1.png

Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz, rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 1920. században. Az Osztrák Szövetségi Vasutak ma is közlekedtet egy EuroCity vonatot Strasbourg és Bécs között ezen a néven.

Története[szerkesztés]

Az Orient expressz plakátja (1888–1889)

Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és 20. század Európájának története. A nyugat- és kelet-európai országok közötti vasúti kapcsolat létrejöttét az európai nagyhatalmak politikája határozta meg. A 19. század második felében a nyugat-európai országok érdeklődése kelet felé fordult és a meggyengült Oszmán Birodalom által még megszállt balkáni országok függetlenségi törekvései felerősödtek. A krími és balkáni háború után az érdekelt nagyhatalmak tevőleges szerepet játszottak a kelet-európai vasúthálózat kiépítésében, valamint a nyugat-európai vasúti összeköttetés megteremtésében.

Hosszas politikai csatározások és kétoldalú konvenciók megkötése után végül 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, a BudapestBelgrádSzófia útvonalon. Az isztambuli végállomása a sirkeci pályaudvar volt.

Amíg a kelet-európai vasúthálózat kiépítése folyt, Georges Nagelmackers belga bankár amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi- és étkezőkocsi-társaságot. 1872-ben alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), melyet 1876-ban azonos néven átszervezett. A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult a társaság vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához (lásd a képet). A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták, díszítésükben és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.

Az első világháborúig favázas, tíkfaburkolatos kocsikat használt a társaság. Ebből a korszakból származik a Közlekedési Múzeum 2347 pályaszámú CIWL étkezőkocsija, jelenleg nosztalgia forgalomban közlekedik és a Magyar Vasúttörténeti Parkban lehet megtekinteni.

A kocsit sokan Európa egyik legszebb vasúti kocsijának tartják. Az első világháború után acélvázas, sötétkék kocsikat használt a CIWL. Nagelmackers nagy álma az Európát átívelő Orient expressz volt. 1882-ben tartották az első próbautat „Train Eclaire”[1] elnevezéssel Párizs és Bécs között. Az 1350 km-es utat 27 óra 57 perc alatt tette meg a nevéhez méltó kísérleti expressz. A sikeren felbuzdulva 1883. június 5-én elindult Párizsból az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Ekkor még csak a Bukarest–Ruszcsuk (ma: Rusze)–Várna vasútvonal készült el, Várnától Konstantinápolyig hajóval kellett az utat megtenni. A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük +20%-ot az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Az Orient expressz luxusvonat volt, csak I. osztályú jegyet lehetett váltani.

A „Roi des Trains, Trains des Rois” (vonatok királya, királyok vonata) elnevezéssel méltán illették. Az első vonatok összeállítása általában öt kocsi: a vonat elején és végén poggyászkocsi, közepén két hálókocsi és egy étkezőkocsi. A több napig tartó utazás során az utazók több élményt és kalandot élhettek át, mint az amerikai transzkontinentális expresszek közönsége. Az első öt évben, 1883 és 1888 között a Párizs–StrassburgStuttgartMünchen–Bécs–Pozsony–Budapest–SzegedTemesvárOrsova–Bukarest–Ruszcsuk–Várna útvonalon közlekedett az Orient expressz. A magyar szakaszon 689 km hosszban eleinte teljesen az Osztrák Vasúttársaság vonalain közlekedett, keleti-expressz elnevezéssel. Később, amikor 1888-ban elkészült a BelgrádSzófián keresztül vezető közvetlen útvonal, belépett a MÁV által a konvenciók alapján 1884-ben épített Budapest–Zimony–Belgrád vasútvonal 359 km hosszban.

Útvonalváltozatai[szerkesztés]

Az Orient expressz útvonalai
Az Orient expressz útvonalai 1945–1962 között

Innen kezdve az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak körülbelül egyharmada. A közvetlen összeköttetéssel az expressz a Párizs–Bécs–Budapest–Belgrád–Niš–Szófia–Konstantinápoly útvonalat 1889-ben 67 óra 35 perc alatt tette meg. Az 18891914 közötti időszakot nevezzük az Orient expressz fénykorának. Az utazásokhoz számtalan anekdota kapcsolódik. Ferdinánd bolgár fejedelem volt a balkáni uralkodók közül a legnagyobb vasútbarát, az expressz mozdonyát többször vezette a bolgár szakaszon. A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság vezetőinek minden diplomáciai érzéket be kellett vetni, hogy az ebből eredő konfliktusokat elkerüljék. A fejedelem végül megelégedett azzal, hogy szalonkocsiját az expresszhez csatolja. Ezt más uralkodók is megtették. II. Frigyes badeni nagyhercegtől Daniló montenegrói hercegig sokan utaztak különkocsin az Orient expresszen. Egyszer a Ranai maharadzsa hét feleségével Párizsból Konstantinápolyba utazott. Külön lefüggönyözött hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a társaságtól, amit külön mozdony kapcsolt az expresszre az után, miután egy félreeső vágányon titokban felszálltak rá.

Az első világháború kitörése véget vetett az Orient expressz első korszakának. 1914. július 29-én a szerbek felrobbantották a zimonyi Száva-hidat. Az expressz nem közlekedett tovább. Útvonalán egész Európában katonavonatok követték egymást. A hadi helyzet változásával a zimonyi hidat a központi hatalmak és a szövetséges Törökország közötti vasúti kapcsolat biztosítására helyreállították. A központi hatalmak 1916-ban a hadianyag szállítása mellett elindították az első Balkanzug (Balkánvonat) nevű expresszt, Berlin és Konstantinápoly között. Ezzel egy időben a CIWL helyett létrehozták a Mitteleuropäische Schlaf- und Speisewagen Gesellschaft, röviden Mitropa (Közép-Európai Háló- és Étkezőkocsi Társaság) nevű céget.

Az első világháború végén megszűnt a Balkánvonat, helyette az atlanti hatalmak 19191921 között az úgynevezett „Train de luxe militaire” (katonai luxusvonat) expresszt közlekedtették Párizs és Varsó között. A trianoni békeszerződés után az Orient expressz egy ideig elkerülte a vesztes hatalmakat, így Magyarország területét is. Az Orient expressz szerepét a Simplon-Orient expressz vette át PárizsBázelMilánóVelenceTriesztBelgrád–Szófia–Konstantinápoly útvonalon. Az Orient expressz 1924-től ismét eredeti útvonalán közlekedett. 1931-ben a biatorbágyi merénylet a Viadukt c. film szerint ellene történt. Az 1939-ben kitört második világháború megszüntette az európai expresszvonatok közlekedését. 1948-tól Budapesten keresztül újból közlekedett az Orient expressz. Ettől az évtől közlekedett Stockholmtól Szófiáig a Balt-Orient expressz is. A második világháború utáni Orient expressz elvesztette luxusvonat jellegét, másodosztályú kocsik is közlekedtek benne.

A nosztalgiajárat magyar szakaszán egy MÁV M61 vontatta expresszvonat

A hidegháború évei alatt 1951 és 1955 között az expressz csak Párizs és Bécs között közlekedett. 1977-ben továbbított utoljára közvetlen hálókocsit Párizs és Bukarest között. 1982-ben indult el a nosztalgia Orient expresszek közlekedtetése az eredeti Simplon útvonalon keresztül.

A 20. század utolsó évtizedeiben az expressz Párizstól Bukarestig, majd később Budapestig közlekedett. 2001 óta Bécs a végállomása. 2007. június 10., a Párizs–Strasbourg közti TGV Est vasútvonal megnyitása óta már csak Strasbourg és Bécs között közlekedik.

Katasztrófák a luxusvonat életében[szerkesztés]

  • Az első 1883-ban a bolgár szakaszon történt és később többször is előfordult az Orient expressz történetében.
  • Az egyik legnagyobb port felvert eset volt, amikor 1891-ben Athanasos a görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
  • Természeti katasztrófák, vasútüzemi balesetek sűrűn előfordultak az expressz útjai során. Már az első úton, 1883-ban Varciorova közelében árvíz késleltette az előrehaladást. Néhány nappal később az expressz ugyanitt földcsuszamlásba futott. Hóakadályok is többször előfordultak:
  • 1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Valószínűleg ez az eset ihlette Agatha Christie-t a Gyilkosság az Orient expresszen című regénye megírására.
  • A kisiklások, összeütközések is végigkísérték az expressz történetét. Érdekes eset volt, amikor 1901-ben az Oostende–Wien Orient expressz mozdonya 1901-ben túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján és a falat ledöntve, a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg.
  • 1913-ban Passau közelében egy kazánsérülés miatt a kiömlő gőz leforrázta a fűtőt. A mozdonyvezető kimenekült a vezérállásból és a mozdony oldalán kapaszkodott. Az expressz több mint tíz kilométeren megfutamodott és csak nagy nehézségek árán sikerült megállítani.
  • Az Orient expressz magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy gróf az állomási restiben a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amelyikben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt. Így vált hagyománnyá az érsekújvári cigányzenekar. Állítólag Trianon után nem játszottak tovább. Ma a nosztalgia Orient expressz utasainak néha játszik egy fizetett zenekar.[2] Az Orient Expressz Magyarországra érkező vendégeit már 12. éve fogadja[mikor?] a Lugosi Cigányzenekar Budapesten.[3]

Magyarország szerepe a vonat létrejöttében[szerkesztés]

Az Orient expressz létrejöttét nagymértékben köszönheti a következetes XIX. század végi magyar vasútpolitikának, melyben nagy figyelmet fordítottak a balkáni államokkal való vasúti kapcsolat kialakításának. A magyar vasúthálózat kiépítésével párhuzamosan Magyarország pontosan betartotta a balkáni vasúti csatlakozások kiépítésére a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, sőt az egyik mozgatórugója volt az egyezségek létrejöttének és támogatta a balkáni országokban a csatlakozó vonalak megépítését.

Az Orient expressz híres utasai[szerkesztés]

A vonat megjelenése a kultúrában[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vonattal a Föld körül (Budapest, 1995) Robin Neillands:A Velence-Simplon-Orient expressz 18-25. old. ISBN 963-548-026-1
  • Vasút & Modell szakfolyóirat Soltész József (mérnök-muzeológus): Az Orient expressz története című írása]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orient expressz témájú médiaállományokat.