Niš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Niš (Ниш)
Niš központja
Niš központja
Niš címere
Niš címere
Niš zászlaja
Niš zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetNiši
Rang város
Polgármester Darko Bulatović (SZHP)
Irányítószám 18000
Körzethívószám +381 (0)18
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 183 164 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület596.71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Niš (Szerbia)
Niš
Niš
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 43° 19′ 29″, k. h. 21° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 29″, k. h. 21° 54′ 11″
Niš weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niš témájú médiaállományokat.

Niš (szerbül: Ниш, régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában. Nišava körzet közigazgatási és kulturális központja. A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont. Az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át és Belgrádból autópályán elérhető). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiába lehet eljutni. A város régi magyar neve Nissza.

Történelme[szerkesztés]

A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.

268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.

Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. A város 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.

580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš és rá tizenöt évre, 1205-ben ismét Szerbia ismét része lett, majd 1208-ban megint Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost és 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök és az Oszmán Birodalom bekebelezte. 1443-ban ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök két és fél évszázadra megszerezték a várost.

A Szent Liga háborúja során a császáriak Badeni Lajos őrgróf vezetésével 1689. szeptember 25-én elfoglalták a várost, de a törökök a következő évben, az 1690-es ellenoffenzíva során visszaszerezték. Az 1735–1739-es orosz–osztrák–török háború során 1737-ben Niš-t ismét megszerezték az osztrákok. A győztesek helyreállították és megerősítették az erődöt, de még abban az évben, amikor a törökök ellentámadást indítottak, az osztrák védősereg komolyabb harc nélkül feladta a várat és a várost.

Az első szerb felkelés (1804–1813) itt Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezdték a várost és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele-kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony egy emlékmű.

A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor a berlini kongresszus határozata Niš-t a Szerb Fejedelemségnek juttatta. A bevonuló szerbek a bolgár lakosságot elűzték, az albánokat Koszovóba szorították.[1] A niš-i eparchiát szerb ortodox egyházkerületté alakították.

Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapították a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.

1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg Petar Bojović parancsnokkal az élén elfoglalta Ništ. Ekkortól lett Jugoszlávia része.

1941-ben a németek foglalták el és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én Niš újra Jugoszlávia része lehetett.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Főposta
  • Gimnázium
  • Ifjúsági ház
  • Igazságpalota
  • Niši egyetem
  • Isztambuli ház
  • Tanári ház
  • Nemzeti múzeum
  • Polgármesteri hivatal
  • "Logor" (II. világháborús német munkatábor)


Híres emberek[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

Televíziók[szerkesztés]

Radiók[szerkesztés]

  • Fast radio (102.7)
  • City radio (104.7)
  • Blue FM (103.1)
  • Radio Niš (99.5/101.9)
  • Banker radio(98.3)
  • Radio 5(105.5)
  • Radio Nišava(104.0)
  • OxyGen radio
  • Radio 13 (90.5)
  • Radio New Fair Play (88.3)
  • Radio IPP (88.8)
  • Radio Belle Amie(95.6)
  • Radio Belle Amie Folk Kanal (98.7/100.7)
  • Radio Čair (99.9)

Múzeumok[szerkesztés]

  • Nemzeti múzeum
  • Arheologiai kiállítás
  • Medijana-i múzeum
  • Ćele-kula (koponyatorony)
  • Vöröskereszt-múzeum
  • Branko Miljković emlékszoba
  • Stevan Sremac emlékszoba

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Traktati i Shën Stefanit dhe themelimi i Lidhjes së Prizrenit, Shqiptarët - Një histori moderne, ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2 

Források[szerkesztés]