Teakfa

Teakfa
	A fa Indiában
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Nemzetség:	Tectona; L.f.
Faj:	T. grandis;
Tudományos név
	Tectona grandis; L.f. (1782)
Szinonimák
	Homotypic Jatus grandis (L.f.) Kuntze ; Theka grandis (L.f.) Lam. ; Heterotypic Tectona grandis f. abludens Koord. & Valeton ; Tectona grandis f. canescens Moldenke ; Tectona grandis f. pilosula Moldenke ; Tectona grandis f. punctata Moldenke ; Tectona grandis f. tomentella Moldenke ; Tectona theca Lour. ;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Teakfa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Teakfa témájú médiaállományokat és Teakfa témájú kategóriát.

A tikfa,^[1] idegen szóval teakfa (Tectona grandis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.^[2] Egyéb átírások: tíkfa vagy indiaitölgy.

Előfordulása

A teakfa eredeti előfordulási területe az ázsiai Indiában, Indonéziában, Bangladesben, Malajziában, Mianmarban - ahol a legnagyobb teakfa erdők találhatók; a világállomány fele ebben az országban található -,^[3] Pakisztánban, Srí Lankán, Észak-Thaiföldön és Laosz északnyugati részén található meg.^[4]^[5]

Ez az értékes keményfa számos élőhelyen képes megélni, úgy a szárazabb területeken, mint az esőerdőben is.^[6]

Értéke és haszna miatt betelepítették Afrikába és a Karib-térségbe is.

A legfőbb kártevője a Hyblaea puera hernyója.

Megjelenése

Nagy, általában 40 méter magas lombhullató fa, melynek törzse szürke, ágai szürkés-barnák. Levele oválisan-ellipszis vagy csak ovális alakú; 15-45 centiméter hosszú és 8-23 centiméter széles. A levélszár robusztus és 2-4 centiméter hosszú. A levélszéle egyenes.^[4] A 25-40 centiméter hosszú és 30 centiméter széles illatos, fehér virágai júniustól augusztusig nyílnak. A párta csöve 2,5-3 milliméter hosszú és 2 milliméter széles. A gömbszerű termései 1,2-1,8 centiméter átmérőjűek, és szeptembertől decemberig érnek.^[4] A megtermékenyítést főleg a rovarok végzik el, azonban kisebb mértékben a szél is megteheti.^[5]^[7] Az 1996-ban megfigyelt thaiföldi teakfák fő megporzói a Ceratina nembeli méhek voltak.^[5]

Az idős fa faanyaga barnásan vöröses, idővel sötétebb lesz. A fiatal teakfa faanyaga fehéres vagy világos sárgás barna színű.

A legidősebb teakfa az indiai Keralához tartozó Palakkad körzetben él. A Parambikulam Wildlife Sanctuary levő, Kannimara nevű fa körülbelül 47,5 méter magas és 80 kilométerre van a Nilambur mellett fekvő híres teakfa erdőtől.^[8]

Felhasználása

Anyaga értékes keményfa. Igen kedvelik, mert tartós és vízhatlan; frissen pedig kellemes bőrszagot áraszt. Hajó- és házépítésre, bútorkészítésre, fafaragásra és egyéb famunkára alkalmas.^[9]

Képek

A növény
Virágai
Termései
Levelei
Törzse
A faanyagából készített asztal
Hyblaea puera

Jegyzetek

↑ Tótfalusi István: Idegenszó-tár, 908. o.
↑ http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-202018
↑ William Feinberg: Burmese Teak: Turning a new leaf. East By South East. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
↑ ^a ^b ^c Tectona grandis. Flora of China 17: 16. Accessed online: 17 December 2010.
↑ ^a ^b ^c Tangmitcharoen, S. and J. N. Owens.1997. Floral biology, pollination, pistil receptivity, and pollen tube growth of teak (Tectona grandis Linn f.). Annals of Botany, 79(3): 227-241. DOI: 10.1006/anbo.1996.0317
↑ Kaosa-ard, A. 1981. Teak its natural distribution and related factors. Nat. His. Bull. Siam. Soc., 29: 55-74.
↑ Bryndum, K. and T. Hedegart. 1969. Pollination of teak (Tectona grandis Linn.f.). Silv. Genet. 18: 77-80.
↑ Nalimbur.com: Attractions in and around:Nalimbur. [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
↑ GRIN Taxonomy for Plants - Tectona'. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Teak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

L.f. 1781 publ. 1782: Supplementum Plantarum Systematis Vegetabilium Editionis Decimae Tertiae, Generum Plantarum Editiones Sextae, et Specierum Plantarum Editionis Secundae. Editum a Carolo a Linné. Brunsvigae (Braunschweig) 151.
The Plant List 2010: Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. Published on internet. Accessed: 2013 May 12.
USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN) [Online Database]. [1] Archiválva 2009. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Beach, Chandler B., ed. (1914). "Teak". The New Student's Reference Work. Chicago: F. E. Compton and Co.
Tectona grandis in West African plants – A Photo Guide.
U.S. Forest Products Lab: USDA Forest Service Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
About Teak_Big Lands Brazil Forestry Archiválva 2015. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Tótfalusi István: Idegenszó-tár, 908. o.

[2] ttp://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-202018

[Burmese_Teak:_Turning_a_new_leaf-3] William Feinberg: Burmese Teak: Turning a new leaf. East By South East. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)

[FOC-4] Tectona grandis. Flora of China 17: 16. Accessed online: 17 December 2010.

[Tangmitcharoen_and_Owens-5] Tangmitcharoen, S. and J. N. Owens.1997. Floral biology, pollination, pistil receptivity, and pollen tube growth of teak (Tectona grandis Linn f.). Annals of Botany, 79(3): 227-241. DOI: 10.1006/anbo.1996.0317

[Kaosa-ard-6] Kaosa-ard, A. 1981. Teak its natural distribution and related factors. Nat. His. Bull. Siam. Soc., 29: 55-74.

[Bryndum_&_Hedegart-7] Bryndum, K. and T. Hedegart. 1969. Pollination of teak (Tectona grandis Linn.f.). Silv. Genet. 18: 77-80.

[Attractions_in_and_around:_Nalimbur-8] Nalimbur.com: Attractions in and around:Nalimbur. [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)

[GRIN-9] GRIN Taxonomy for Plants - Tectona'. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]