Asteridae
| Asteridae | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
|
Asterids (APG) | ||||||||||||
| Főbb kládok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Asteridae témájú kategóriát.
|
Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alcsaládjaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is az asterids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.
13 rend 100-nál több családjába sorolt mintegy 65 000 faj tartozik ide,[1] mások szerint több mint 90 000.[2]
Becslések szerint a csoport a kréta időszakban jelent meg, 128-107 millió évvel ezelőtt.[3][4]
Az asterid klád monofiletikus voltát a molekuláris genetikai szintű apomorfiákon (rbcL- és 18S rNDS-szekvenciák) túl morfológiai azonosságok is támogatják. Ilyen az egyrétegű, vastag integumentum (ez a jelleg máshol is előfordul); a vékony falú makrosporangium ('tenuinucellate' állapot). Az endospermium többnyire celluláris, a pollenszemek 3 sejtet tartalmaznak. Többségükre jellemző a lágyszárúság, a forrt párta (ez is előfordul máshol), az egyik porzókör hiánya, a hímnős, rovarporozta virág.[2]
Jellemző másodlagos anyagcseretermékeik az iridoidok, indol- és szteroidalkaloidok, poliacetilének és szeszkviterpén-laktonok.[5]
Rendszerezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az asterids klád kladogramja az APG IV-rendszer szerint:
| asterids |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az asterids és a rosids kládok együtt alkotják a valódi kétszikűek két legnagyobb csoportját. A legtöbb ide tartozó taxon megfelel az 1981-es Cronquist-rendszer Asteridae alosztályának, vagy a korábbi rendszerek Sympetalae Tetracyclicae („forrtszirmú-négykörös”) fejlődési szintjének.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Michael J Donoghue, Richard H Ree and David A Baum (1998), "Phylogeny and the evolution of flower symmetry in the Asteridae" (PDF), Trends in Plant Science, 3 (8): 311–317, doi:10.1016/S1360-1385(98)01278-3[halott link]
- 1 2 Podani János (2003). A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2., 166. oldal
- ↑ Kåre Bremer, Else Marie Friis and Birgitta Bremer (2004), "Molecular Phylogenetic Dating of Asterid Flowering Plants Shows Early Cretaceous Diversification" (PDF), Systematic Biology, 53 (3): 496–505, doi:10.1080/10635150490445913, PMID 15503676, hozzáférés: 2010. április 11.
{{citation}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) "Archivált másolat" (PDF). 2011. december 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 11.."Archivált másolat" (PDF). 2011. december 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 11.. - ↑ Michael J. Sanderson, Jeffrey L. Thorne, Niklas Wikström and Kåre Bremer (2004), "Molecular evidence on plant divergence times" (PDF), American Journal of Botany, 91 (10): 1656–1665, doi:10.1080/10635150490445913, PMID 15503676
{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)[halott link] - ↑ A. Bresinsky, Ch. Körner, J. W. Kadereit, G. Neuhaus, U. Sonnewald: Strasburger – Lehrbuch der Botanik. 36. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2008. ISBN 978-3-8274-1455-7, S. 900ff.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Podani János (2003). A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2.
- Asterids in Stevens, P. F. (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website. Version 7, May 2006.