Kubán (folyó)
| Kubán | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 870 km |
| Forrásszint | ~2000 m |
| Vízhozam | 360 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 68 000 km² |
| Forrás | Kaukázus, Elbrusz Oroszország |
| Torkolat | Azovi-tenger |
| é. sz. 43° 27′ 40″, k. h. 42° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 43° 27′ 40″, k. h. 42° 05′ 46″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kubán témájú médiaállományokat. | |
A Kubán – oroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója.
Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt.[1]
A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyójának, a Hudesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta.
- Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet.
A folyó felső szakasza érinti Karacsájevszket, Karacsájföld központját, és Cserkesszket, Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát.
A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik.
A folyó mentén négy jelentős vízi erőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
