Murmanszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Murmanszk (Мурманск)
Murmanszk látképe
Murmanszk látképe
Murmanszk címere
Murmanszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMurmanszki terület
Alapítás éve1916
Polgármester Mihail Jurjevics Szavcsenko
Irányítószám 183000
Körzethívószám 8152
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 298 096 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Terület150 km²
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Murmanszk (Oroszország)
Murmanszk
Murmanszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′Koordináták: é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′
Murmanszk (Murmanszki terület)
Murmanszk
Murmanszk
Pozíció a Murmanszki terület térképén
Murmanszk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murmanszk témájú médiaállományokat.

Murmanszk (oroszul: Мурманск, finnül: Muurmanni, északi számiul Murmanska, kolta számi nyelven Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.

Lakossága: 307 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

A Murmanszki terület közigazgatási központja, fontos haditengerészeti bázis. A meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően kikötője egész évben jégmentes.

Történelem[szerkesztés]

A murmanszki kikötő

A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-na-Murmanye néven, – az itt épült Szemjonovszkij falu átnevezésével és városi rangra emelésével – amikor a kolai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a „normann” szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.

1918 és 1920 közt az első világháború szövetséges hatalmai, illetve az orosz fehérek tartották megszállva.

A második világháború idején Murmanszk fontos, nagy katonai jelentőségű összekötő híd volt a nyugati szövetséges hatalmak és a Szovjetunió között. Óriási áruforgalmat bonyolított: a kikötőn keresztül elsősorban feldolgozott áruk érkeztek és nyersanyagok távoztak a sarki konvojokkal.

1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.

A hidegháború idején Murmanszk a szovjet tengeralattjárók fő támaszpontja volt. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz Északi Flotta és az Atomflot atomjégtörőinek fő kikötője.

A város alapításának 85. évfordulójára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton.

A murmanszki vasútállomás Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)

További információk[szerkesztés]

Angol nyelvű hivatkozások:

Panoráma[szerkesztés]

Panorámakép a városról és környékéről
Panorámakép a városról és környékéről