Szuzdal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szuzdal (Суздаль)
A szuzdali kreml
A szuzdali kreml
Szuzdal címere
Szuzdal címere
Szuzdal zászlaja
Szuzdal zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyVlagyimiri terület
JárásSzuzdali járás
Alapítás éve999
Városi jogokat kapott1778
Polgármester Olga Guszeva
Irányítószám 601293
Körzethívószám +7 49231
Autórendszám kódja 33
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 9749 fő (2017)[1]
Népsűrűség683 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság115 m
Terület15 km²
Időzóna UTC+4
Elhelyezkedése
Szuzdal (Oroszország)
Szuzdal
Szuzdal
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″Koordináták: é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″
Szuzdal (Vlagyimiri terület)
Szuzdal
Szuzdal
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
Szuzdal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuzdal témájú médiaállományokat.

Szuzdal (oroszul Су́здаль) oroszországi város, a Szuzdali járás központja. A Kamenka folyó partján, Vlagyimirtól 26 km-re északra fekszik. Nagy történelmi múltú, műemlékekben gazdag város, az Oroszországi Arany Gyűrű része. 2013-ban 10 240 lakosa volt.

Története[szerkesztés]

A Szűzanya születése-székesegyház a kremlben

A krónikák először 999-ben említik Szuzdalt, az orosz őskrónika szerint pedig 1024-ben pogánylázadás tört ki a városban. A 12. században, Jurij Dolgorukij nagyfejedelem idején a Rosztov-szuzdali fejedelemség központjává vált. 1157-ben a fővárost áthelyezték Vlagyimirbe és a fejedelemséget átnevezték Vlagyimir-szuzdalinak. A 13. században önállóvá vált, a 14. sz. elején pedig a Szuzdal-Nyizsegorodi fejedelemség központja. 1392-ben Szuzdalt bekebelezte a Moszkvai Nagyfejedelemség.

A 16. század során több új kolostort építettek és megnagyobbították a régebbieket; a városhoz ekkor 11 kolostor tartozott.

1565-ben az opricsnyina-rendszer bevezetésekor Rettegett Iván Szuzdalt a kegyeiből kiesett zemscsina-területhez sorolta. A zavaros idők alatt a szuzdaliak szakítottak Sujszkijjal és beengedték a városba a lengyeleket, akik azt megerősítették és visszaverték a moszkvaiak ismételt ostromait. Eközben a város nagy károkat szenvedett.

1634-ben a krími tatárok fosztották ki Szuzdalt.

1644-ben egy tűzvészben a kreml egy része elpusztult.

1654-ben pestis tört ki, amely Szuzdal lakosainak felét elpusztította, összesen 2467 polgár maradt életben. Ezután Szuzdal növekedésnek indult, gazdasága fellendült, 1681-ben a városban 515 háztartást és 6145 lakost írtak össze.

A 18. századi közigazgatási reformok során először a Moszkvai, majd a Vlagyimiri kormányzósághoz sorolták. A 19. században csendes vidéki kisváros maradt, amelyet elkerült az ipari fejlődés és sokáig vasúti kapcsolata sem volt.

1967-ben indult Szuzdal fejlesztésének programja, amely során a település múzeumvárossá vált. Elköltöztették a büntetésvégrehajtási intézményeket, a külvárosban turistakomplexumot építettek és megindult az épületek restaurációja. 1978-ban az UNESCO Szuzdal és Vlagyimir műemlékeit felvette a Világörökség-listára.

Éghajlata[szerkesztés]

Szuzdal éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −8,0 −7,0 −1,0 8,0 17,0 22,0 24,0 22,0 15,0 7,0 0,0 −6,0 7,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −15,0 −16,0 −10,0 −2,0 5,0 9,0 12,0 10,0 6,0 0,0 −6,0 −12,0 −1,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 26 28 30 44 61 80 64 55 49 39 39 547
Forrás: Svali.ru

Gazdasága[szerkesztés]

Szuzdal gazdasága elsősorban a turizmusra: szállásadásra, étkeztetésre épül. A 2000-es években a korábban külön működő emléktárgykészítő (nyírfakéregből, kerámiából) üzemeket egyesítették. A városban mézsört (medovuha) is készítenek.

A szovjet időkben épített turistakomplexumban minden évben megrendezik az orosz animációs filmek fesztiválját.

Műemlékek[szerkesztés]

Bővebben: Kreml (Szuzdal)

A Szent Lázár-templom

A kremlen kívül Szuzdalban számos középkori és kora újkori kolostor és templom található. A tízezres kisvárosban összesen 57 templom számolható össze. A műemlékekben öt múzeum várja a látogatókat.

A kreml fából épült erődítményei 1719-ben leégtek. Ma elsősorban a Világörökséghez tartozó Rozsgyesztvenszkij-(Szűzanya születése) székesegyházról ismert, de itt található a püspöki palota és a Nyikolszkaja-templom is.

A kolostorok közül érdemes megtekinteni a Szpaszo-Jevfimijev kolostort, a Pokrovszkij női kolostort vagy Vasziljevszkij-kolostort. A klasszikus pravoszláv stílusban épült több tucatnyi templom nagy része a 17. és 18. században épült. A várost környező falvakban és értékes építészeti műemlékek, fatemplomok találhatók.

Az egyházi épületeken kívül az 1806-ban épült oszlopsoros piactér érdemel említést.



A Pokrovszkij-kolostor

Források[szerkesztés]

  • Суздаль и его достопамятности // Труды Владимирской учёной архивной комиссии. Кн. 14. — М., 1912.
  • Варганов А. Д. Суздаль. М., 1944. (Серия: Сокровища русского зодчества).
  • Воронин Н. Н. Владимир, Боголюбово, Суздаль, Юрьев-Польской. — М., Искусство, 1958, 1965, 1967, 1974, 1983. (Серия: Архитектурно-художественные памятники городов СССР).
  • Вагнер Г. К. Суздаль. — М., Искусство, 1969.
  • Ямщиков С.В. Сокровища Суздаля. Сб.статей / Составитель С. Ямщиков. — М., Изобразительное искусство, 1969. — 196 с., илл.
  • Полторацкий В. В. Дорога в Суздаль. Книга о любимой земле. — М., Сов. Россия, 1971. 208 с.
  • Вагнер Г. К. Белокаменная резьба древнего Суздаля. М., Искусство, 1975. (Серия: Памятники древнего искусства).
  • Белов Ю. В. Суздаль: Путеводитель. — Ярославль: Верхне-Волжское книжное издательство, 1986. — 160 с. — 100 000 экз.

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Суздаль című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. 2017. július 31., http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar, 2017. július 31., http://web.archive.org/web/20170731141731/http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar