Szurgut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szurgut (Сургут)
Szurgut látképe télen
Szurgut látképe télen
Szurgut címere
Szurgut címere
Szurgut zászlaja
Szurgut zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Hanti- és Manysiföld
Alapítás éve 1549
Polgármester Alekszandr Szidorov
Irányítószám 628403
Körzethívószám 7 3462
Autórendszám kódja 85
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 360 590 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Terület 212,92 km²
Időzóna YEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Szurgut (Oroszország)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′Koordináták: é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′
Szurgut (Hanti- és Manysiföld)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Hanti- és Manysiföld térképén
Szurgut weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szurgut témájú médiaállományokat.

Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában. Szibéria egyik legrégibb városa, a Hanti–Manysi Autonóm Körzet legnagyobb, a Tyumenyi terület második legnagyobb városa. Oroszország olajfővárosaként is emlegetik.

Lakossága: 285 027 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 306 675 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Zalaegerszeg testvérvárosa.

Neve[szerkesztés]

Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.

Története[szerkesztés]

A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár. A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1996 óta Alekszandr Leonyidovics Szidorov. Az ő polgármestersége alatt épült meg a Szurgut-híd, a világ legnagyobb egytornyú kábelfelfüggesztésű hídja.

Gazdaság[szerkesztés]

Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza az szénhidrogén termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftegáz, Oroszország 4. legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajválalat egyik legjelentősebb leányvállalta, a Szurggazprom. A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a Szurgutban a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű, utóbbi Oroszország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb hőerőműve.

A szurguti katedrális.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surgut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]