Ugrás a tartalomhoz

Szurgut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szurgut (Сургут)
Szurgut látképe télen
Szurgut látképe télen
Szurgut címere
Szurgut címere
Szurgut zászlaja
Szurgut zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyHanti- és Manysiföld
Alapítás éve1549
PolgármesterAlekszandr Szidorov
Irányítószám628403
Körzethívószám7 3462
Autórendszám kódja85
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 395 900 fő (2022)
  • 275 000 fő (1998)[1]
  • 266 300 fő (1996)[2]
  • 60 000 fő (1975)[3]
  • 340 800 fő (2015)[4]
Földrajzi adatok
Terület212,92 km²
IdőzónaYEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Szurgut (Oroszország)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′61.250000°N 73.433333°EKoordináták: é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′61.250000°N 73.433333°E
Szurgut (Hanti- és Manysiföld)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Hanti- és Manysiföld térképén
Szurgut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szurgut témájú médiaállományokat.

Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában. Szibéria egyik legrégibb városa, Hanti- és Manysiföld legnagyobb, a Tyumenyi terület második legnagyobb városa. A Szurguti járás székhelye, Oroszország olajfővárosaként is emlegetik.

Lakossága: 285 027 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 306 675 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[5]

Zalaegerszeg testvérvárosa.

Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.

Története

[szerkesztés]

A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár.

A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1990—2010 között Alekszandr Leonyidovics Szidorov volt. Az ő polgármestersége idején épült meg a város mellett az Obon átívelő Jugrai híd, a világ egyik legnagyobb egypilonú kábelfelfüggesztésű hídja.

Gazdaság

[szerkesztés]
A szurguti katedrális

Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza a szénhidrogén-termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftyegaz, Oroszország egyik legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajvállalat egyik legjelentősebb leányvállalata, a Szurggazprom.

A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két szurguti hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű; utóbbi Oroszország egyik legnagyobb hőerőműve.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Great dictionary of geographical names, 613
  2. Belarusian encyclopedia (vol. 15), 280
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 86, 87, 25
  4. Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. július 13.)
  5. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surgut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]