Vlagyimiri terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyimiri terület (Владимирская область)
Vlagyimiri terület címere
Vlagyimiri terület címere
Vlagyimiri terület zászlaja
Vlagyimiri terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetKözponti szövetségi körzet
SzékhelyVlagyimir
Járás16
Városi körzet5
Alapítás1944. augusztus 14.
KormányzóAlekszandr Alekszandrovics Avgyejev (mb.)
Rendszám33
Népesség
Teljes népesség1 342 099 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület29 400 km²
Elhelyezkedése
Vlagyimiri terület (Oroszország)
Vlagyimiri terület
Vlagyimiri terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 05′, k. h. 40° 37′Koordináták: é. sz. 56° 05′, k. h. 40° 37′
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimiri terület témájú médiaállományokat.

A Vlagyimiri terület (oroszul: Владимирская область / magyarul: Vlagyimirszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. A Kelet-európai-síkság középső, a Volga és az Oka folyók közötti vidékén fekszik.

A Moszkvai, a Jaroszlavli, az Ivanovói, a Rjazanyi és a Nyizsnyij Novgorod-i területtel határos. Közigazgatási központja Vlagyimir, Moszkvától mindössze 190 km-re.

Területe 29 400 km²; lakossága 1 487 200 fő (2005), népsűrűsége 51,3 fő/km². A városi lakosság aránya: 78,5% (2005).

Természetföldrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 236 m. Északnyugaton a Szmolenszk-moszkvai-hátság nyúlványai 200 m-nél valamivel magasabb dombságot alkotnak. Dél, délnyugat felé a vidék egyre laposabb: a Kirzsacs és Nyerl folyók köze eróziós, vízmosásokkal szabdalt, agyagos talajú síkság („Vlagyimiri opolje”, 170–200 m). Délen önálló tájegységet képez a Moszkvai és a Rjazanyi területre is kiterjedő lápvidék, a Mescsorai-alföld. A keleti részeken, a Kljazma folyó alsó szakasza és az Oka bal partja között alacsony mészkőplató húzódik; a két folyó völgye homokos ártéri vidék.

Jelentősebb ásványi kincsekkel a terület nem rendelkezik. Említésre méltó a mészkő, az agyag, a kvarchomok, valamint több nagy kiterjedésű tőzegtelep.

Vízrajz[szerkesztés]

Mescsora-alföldi táj

Az egész terület a Volga vízgyűjtőjéhez tartozik. Keleten hosszú szakaszon természetes határt képez az Oka. Másik jelentős folyója, a Kljazma nyugat–keleti irányban halad, közben több kisebb, északról érkező folyót vesz fel. Itteni bal oldali mellékfolyói a Kirzsacs, a Peksa, a Koloksa, a Nyerl, az Uvogy, a Luh – mind ebben a körzetben ömlik a Kljazmába. Az Oka itteni bal oldali mellékfolyói a Gusz és az Usna, valamint maga a Kljazma, mely a terület keleti határán torkollik az Okába.

A Mescsorai-alföld lápvidékén elszórtan számtalan sekély kis tó található. Köztük viszonylag jelentősebbek a Guzsevszki-tavak.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete −11 °C, a július középhőmérséklet 18–19 °C, a tenyészidő 170 nap. A csapadék évi mennyisége átlagosan 500 mm.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

A terület a tajga-övezet déli részén terül el, mintegy 42%-át erdő, főleg vegyes erdő foglalja el. Uralkodó fafajták az erdeifenyő és a nyír, kisebb részben a nyár és a lucfenyő. A mocsaras Mescsorai-alföld több mint 50%-át erdő, láperdő borítja, ezen kívül a síkvidéki lápok jellemző növénytársulásai: zsombékos és tőzegmohás láprétek, hínár, sás, nád, mohák, páfrányok jellemzik. A nagyobb folyók völgyében füves ártéri rétek húzódnak.

Az állatvilágot jávorszarvas, ritkábban farkas, hiúz, gyakrabban vaddisznó, vörös róka, erdei nyest, mezei nyúl stb. képviseli. A madarak között sok a nyírfajd, a süketfajd, a császármadár, és gyakoriak a különféle vadkacsák.

Természetvédelem[szerkesztés]

A „Mescsora” Nemzeti Park a terület délkeleti részén, a Gusz-Hrusztalnij járásban található. Területe közel 120 000 ha, de ennek valójában csak 60%-a védett. Nyugaton a Moszkvai terület határolja, délen a Rjazanyi területen hasonló nemzeti parkot alakítottak ki. Céljuk a Mescsorai-alföld jellegzetes élővilágának védelme, a biológiai sokféleség fenntartása.

Történelem[szerkesztés]

Vlagyimir város vasútállomása és a Kljazma folyó 1911-ben. Szergej Mihajlovics Prokudin-Gorszki felvétele

A vidék őslakossága, a finnugor merja és muroma népcsoport a történelem során teljesen eltűnt, emléke néhány földrajzi névben őrződött meg, például Murom város vagy a Gusz-folyó nevében (a finnugor kúszi jelentése: „fenyő”). A 10. században már szlávok uralták a környéket, Murom település első írásos említése 862-ből való. Vlagyimir erődjét (kreml) a névadó, Vlagyimir Monomah fejedelem alapította 1108-ban.

A következő évszázadban, Andrej Bogoljubszkij fejedelem idején a Rosztov-Szuzdali (később: Vlagyimir-Szuzdali) fejedelemség székhelye lett. Bár a vidéket a 13. század közepén a mongol-tatár csapatok végigpusztították, a fejedelemség az orosz földek központja, legerősebb hatalma maradt. Fényét tovább növelte, hogy az orosz egyházfő (metropolita) Kijevből Vlagyimirba helyezte át székhelyét, így a város nemcsak világi, hanem egyházi központ is lett. A 14. század második felétől, Moszkva megerősödésével a fejedelemség fokozatosan elvesztette központi szerepét. Egykori gazdagsága, kulturális virágzásának bizonyságai a vidék részben máig fennmaradt templomai, építészeti emlékei.

A 15. század közepén a mordvinok egykori ősi földjén, a Mescsora területén jött létre a Kaszimovi Kánság, mely egy évszázadon át jelentős hatalmat képviselt, később beolvadt az orosz államba. A 17. században jelentek meg a környék első textilmanufaktúrái (Murom, Vjaznyiki), üvegkészítő manufaktúrái (Gusz-Hrusztalnij) és vashámorai (Melenki tájékán).

1796-ban, a mainál nagyobb területen megalakították a Vlagyimiri kormányzóságot, mely 1918-ig Ivanovo városát és vidékét is magában foglalta és 1929-ig állt fenn. Ezután a térség az Ivanovói terület része volt, a Vlagyimiri terület ebből szakadt ki 1944. augusztus 14-én.

Gazdaság[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

A Központi Gazdasági Körzet egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező területe. Jellemzője az átlagnál fejlettebb technológiák széles körű alkalmazása és a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkaerő. Az iparvállalatok nagyrészt a sűrűbben lakott északi vidékeken találhatók. Meghatározó iparágak: gépgyártás, fémfeldolgozás – ezen belül nehézgépgyártás (traktorok és alkatrészeik, exkavátorok, szerszámgépek), elektromos és orvosi készülékek, motorkerékpárok gyártása; textilipar, – elsősorban pamutipar, – vegyi- és üvegipar. Országos hírű a helyi népművészeti és háziipar (szőttesek, festett és lakkozott miniatűr díszdobozok). A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:

  • Vlagyimir: traktorgyár – a város egyik legnagyobb és leghíresebb vállalata; precíziós készülékek gyára („Technika”); műszergyártás („Avtopribor”); távközlési berendezések („Elektropribor”); vegyészeti gyár (műanyagok); textilkombinát („Vlagyimir-len”).
  • Kovrov: jelentős hadiipari központ, ahol részben polgári célú termelésre álltak át: Gyegtyarjovról elnevezett gyárában haditechnikai felszerelések mellett motorkerékpárt, szerszámgépeket is készítenek; a lőfegyverekkel, rakétákkal foglalkozó mechanikai gyár termékskáláját többek között napelemekkel, hegesztőkészülékekkel egészítette ki; az elektromechanikai gyárban robotokat fejlesztenek ki a hadiipar és az űrhajózás számára.
  • Murom: általános gépgyár („Murommas-zavod”): dízelmozdonyok és vasúti váltók gyára; mérőműszerek gyártása.
  • Alekszandrovka: rádió- és televíziókészülékek gyára.
  • Kolcsugino: színesfémhengermű, rézhuzalok gyártása.
  • Gusz-Hrusztalnij: az 1756-ban alapított üvegkristályüzem hagyományos dísztárgyai több világkiállításon is érmeket nyertek; síküveggyár.
  • Kirzsacs: korábbi textilipari kombinátját az 1990-es években felszámolták. Az utóbbi években török befektetők hűtőgép- és mosógépgyártó üzemet létesítettek.
  • Raduzsnij zárt város (korábbi nevén: Vlagyimir-30): lézerfegyverek tudományos kutató- és kísérleti központja.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Kiemelt ágazat az állattenyésztés; elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, ezt követi nagyságrendben a baromfitenyésztés. Jurjev-Polszkij környéke a vlagyimiri igásló tenyésztéséről híres.

A művelés alá vont földek az összterület 38%-át foglalják el, legnagyobb részük a középső vidékeken (Vlagyimiri opolje) található. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza , rozs, árpa) vetésterülete jóval kisebb, mint a takarmánynövényeké; köztük a (zab)é. Ehhez képest a zöldségfélék és a burgonya termesztése erősen háttérbe szorul. Az ipari növények közül kiemelt jelentőségű a helyi textilipar alapanyaga, a len.

Közlekedés[szerkesztés]

Híd a Kljazma-folyón, Vlagyimir környékén

Helyi viszonylatban különösen fejlett az út- és vasúti hálózat. Moszkva felől két országos jelentőségű vasúti fővonal: a Moszkva–Vlagyimir–Nyizsnyij NovgorodPerm és a Moszkva–Murom–KazanyJekatyerinburg, valamint a Moszkva–Urál autóút szeli át nyugat–keleti irányban az egész területet. Központi fekvése miatt a szomszédos északi és déli területekkel (Ivanovo, illetve Rjazany felé) is kedvező a vasúti összeköttetés, szerepe mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős. A folyami teherszállításban az Okának kiemelt szerepe van, mivel a Volgán keresztül kapcsolatot létesít az európai országrész északi és déli vidékeivel. Az Okán az itteni legfontosabb kikötő Murom; ennek hídján vezet keresztül Kazán felé a már említett vasúti fővonal is. A Kljazma alsó szakasza szintén hajózható, legfontosabb kikötői: Vlagyimir, Vjaznyiki és valamivel a torkolat előtt Gorohovec.

Népesség[szerkesztés]

A lakossága összlétszáma 1 487 200 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 78,5%. A népsűrűség 51,3 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok – 1443,9; ukránok – 16,8; tatárok – 8,7; beloruszok – 5,7; örmények – 5,0. Ötezer fő alatt, többek között: azeriek, mordvinok, csuvasok, cigányok, moldávok, németek, grúzok, marik.

Települések[szerkesztés]

Katedrális harangtornya Szuzdalban.

A Vlagyimiri területen (a 2010. évi népszámláláskor) 23 város, 9 városi jellegű település és 2495 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 36 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 2 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Vlagyimiri területen 78% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége nem éri el az ötezer főt és összesen 6-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 2%-a számára nyújtanak otthont.

A Vlagyimiri terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):

Magyar név Orosz név Rang Város lett Lélekszám Közigazgatási beosztás
Vlagyimir Владимир város 1108
345 373
Gusz-Hrusztalnij Гусь-Хрустальный város 1931
60 784
Guszevszkij Гусевский városi jellegű település
3 134
Gusz-Hrusztalnij város
Kovrov Ковров város 1778
145 214
Murom Муром város 862
116 075
Raduzsnij Радужный város 1991
18 211
Alekszandrov Александров város 1778
61 551
Alekszandrovi járás
Karabanovo Карабаново város 1938
14 868
Alekszandrovi járás
Sztrunyino Струнино város 1938
14 369
Alekszandrovi járás
Balakirevo Балакирево városi jellegű település
10 076
Alekszandrovi járás
Vjaznyiki Вязники város 1778
41 248
Vjaznyiki járás
Msztyora Мстёра városi jellegű település
4 859
Vjaznyiki járás
Nyikologori Никологоры városi jellegű település
5 486
Vjaznyiki járás
Gorohovec Гороховец város 1239
14 016
Gorohoveci járás
Kurlovo Курлово város 1998
6 764
Gusz-hrusztalniji járás
Urselszkij Уршельский falu
3 783
Gusz-hrusztalniji járás
Kameskovo Камешково város 1951
13 103
Kameskovói járás
Kirzsacs Киржач város 1778
29 965
Kirzsacsi járás
Melehovo Мелехово városi jellegű település
7 039
Kovrovi járás
Pakino Пакино falu
4 605
Kovrovi járás
Kolcsugino Кольчугино város 1931
45 776
Kolcsuginói járás
Melenki Меленки város 1778
15 206
Melenki járás
Petuski Петушки város 1965
15 148
Petuski járás
Kosztyerevo Костерево város 1981
9 073
Petuski járás
Pokrov Покров város 1778
17 756
Petuski járás
Volginszkij Вольгинский városi jellegű település
6 089
Petuski járás
Gorogyiscsi Городищи városi jellegű település
5 628
Petuski járás
Krasznaja Gorbatka Красная Горбатка városi jellegű település
8 885
Szelivanovói járás
Szobinka Собинка város 1939
19 482
Szobinkai járás
Lakinszk Лакинск város 1969
15 715
Szobinkai járás
Sztavrovo Ставрово városi jellegű település
7 800
Szobinkai járás
Szudogda Судогда város 1778
11 848
Szudogdai járás
Andrejevo Андреево falu
3 798
Szudogdai járás
Golovino Головино falu
4 408
Szudogdai járás
Muromcevo Муромцево falu
3 019
Szudogdai járás
Szuzdal Суздаль város 1024
10 535
Szuzdali járás
Bogoljubovo Боголюбово falu
4 494
Szuzdali járás
Jurjev-Polszkij Юрьев-Польский város 1152
19 595
Jurjev-polszkiji járás

Kultúra[szerkesztés]

A területen a kora középkori orosz egyházi- és városépítészet, ikonfestészet egyedülálló emlékei maradtak fenn. Ezek kulturális értékét nehéz lenne túlbecsülni. Vlagyimir első templomainak építészeti megoldásai a moszkvai Kreml (Moszkva) építőmestereire és közvetve az egész orosz egyházi építészetre hatással voltak. A vidék jelentős idegenforgalmat vonz, az ún. Aranygyűrű városai közül Vlagyimir mellett itt található Jurjev-Polszkij és a híres múzeumváros, Szuzdal is. Vlagyimir és Szuzdal műemlékei közül a legismertebbeket a világörökség részévé nyilvánították.

Politika, közigazgatás[szerkesztés]

A Vlagyimiri terület élén a kormányzó áll.

  • Nyikolaj Vlagyimirovics Vinogradov: 2000 – 2013
  • Szvetlana Jurjevna Orlova: (2013. március 24. – szeptember 23.: mb.) 2013. szeptember 23. – 2018. október 8.
  • A 2018. szeptember 9-i kormányzóválasztáson a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatok 50%-át. A szeptember 23-i második fordulót, ahol csak az első két helyezett indulhatott, Vlagyimir Vlagyimirovics Szipjagin (Liberális-Demokrata Párt) nyerte a hivatalban lévő kormányzó, Szvetlana Jurjevna Orlova (Egységes Oroszország Párt) előtt.[2] Az új kormányzót 2018. október 8-án iktatták be hivatalába.[3]
  • Putyin elnök elfogadta Vlagyimir Szipjagin lemondását és mb. kormányzónak kinevezte Alekszandr Alekszandrovics Avgyejevet: 2021. október 4.[4]

A Vlagyimiri terület képviselői a Szövetségi Tanácsban 2005-től: Vagyim Gusztov (Egységes Oroszország Párt) és Jevgenyij Iljuskin (Kommunista Párt).

2006 óta a Vlagyimiri területen 125 helyi önkormányzat működik. Közülük 5 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 16 járás (rajon), továbbá 26 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 80 falusi község (szelszkoje poszelenyije).

Városi körzetek[szerkesztés]

Templom a Nyerl-folyó partján
  • Vlagyimir város
  • Gusz-Hrusztalnij város
  • Kovrov város
  • Murom körzet
  • Raduzsnij (zárt város)

Járások[szerkesztés]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Alekszandrovi járás Александровский район Alekszandrov
113 900
Gorohoveci járás Гороховецкий район Gorohovec
22 923
Gusz-hrusztalniji járás Гусь-Хрустальный район Gusz-Hrusztalnij
44 883
Jurjev-polszkiji járás Юрьев-Польский район Jurjev-Polszkij
36 747
Kameskovói járás Камешковский район Kameskovo
30 466
Kirzsacsi járás Киржачский район Kirzsacs
42 159
Kolcsuginói járás Кольчугинский район Kolcsugino
56 351
Kovrovi járás Ковровский район Kovrov
31 477
Melenki járás Меленковский район Melenki
36 464
Muromi járás Муромский район Murom
24 991
Petuski járás Петушинский район Petuski
68 062
Szelivanovói járás Селивановский район Krasznaja Gorbatka
18 610
Szobinkai járás Собинский район Szobinka
58 801
Szudogdai járás Судогодский район Szudogda
41 177
Szuzdali járás Суздальский район Szuzdal
44 114
Vjaznyiki járás Вязниковский район Vjaznyiki
80 987

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.gks.ru/storage/mediabank/Popul2020.xls
  2. A Vlagyimiri terület választási bizottsága Archiválva 2019. március 28-i dátummal az Archive.is-en (Hozzáférés: 2018-09-30)
  3. Az új kormányzó beiktatása (start33.ru, 2018-10-08. Hozzáférés: 2018-10-09)
  4. [1] (tass.ru, 2021-10-04)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Vladimir Oblast
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimiri terület témájú médiaállományokat.