Vlagyimiri terület

Vlagyimiri terület (Владимирская область)
Vlagyimiri terület címere Vlagyimiri terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi szövetségi körzet
Székhely	Vlagyimir
Járás	16
Városi körzet	5
Alapítás	1944. augusztus 14.
Kormányzó	Alekszandr Alekszandrovics Avgyejev (mb.)
Rendszám	33
Népesség
Teljes népesség	1 309 942 fő (2024)
Népsűrűség	51,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	29 400 km²
Elhelyezkedése
Vlagyimiri terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 05′, k. h. 40° 37′56.083333333333, 40.616666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimiri terület témájú médiaállományokat.

A Vlagyimiri terület (oroszul: Владимирская область / magyarul: Vlagyimirszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. A Kelet-európai-síkság középső, a Volga és az Oka folyók közötti vidékén fekszik.

A Moszkvai, a Jaroszlavli, az Ivanovói, a Rjazanyi és a Nyizsnyij Novgorod-i területtel határos. Közigazgatási központja Vlagyimir, Moszkvától mindössze 190 km-re.

Területe 29 400 km²; lakossága 1 487 200 fő (2005), népsűrűsége 51,3 fő/km². A városi lakosság aránya: 78,5% (2005).

Természetföldrajz

Domborzat

Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 236 m. Északnyugaton a Szmolenszk-moszkvai-hátság nyúlványai 200 m-nél valamivel magasabb dombságot alkotnak. Dél, délnyugat felé a vidék egyre laposabb: a Kirzsacs és Nyerl folyók köze eróziós, vízmosásokkal szabdalt, agyagos talajú síkság („Vlagyimiri opolje”, 170–200 m). Délen önálló tájegységet képez a Moszkvai és a Rjazanyi területre is kiterjedő lápvidék, a Mescsorai-alföld. A keleti részeken, a Kljazma folyó alsó szakasza és az Oka bal partja között alacsony mészkőplató húzódik; a két folyó völgye homokos ártéri vidék.

Jelentősebb ásványi kincsekkel a terület nem rendelkezik. Említésre méltó a mészkő, az agyag, a kvarchomok, valamint több nagy kiterjedésű tőzegtelep.

Vízrajz

Mescsora-alföldi táj

Az egész terület a Volga vízgyűjtőjéhez tartozik. Keleten hosszú szakaszon természetes határt képez az Oka. Másik jelentős folyója, a Kljazma nyugat–keleti irányban halad, közben több kisebb, északról érkező folyót vesz fel. Itteni bal oldali mellékfolyói a Kirzsacs, a Peksa, a Koloksa, a Nyerl, az Uvogy, a Luh – mind ebben a körzetben ömlik a Kljazmába. Az Oka itteni bal oldali mellékfolyói a Gusz és az Usna, valamint maga a Kljazma, mely a terület keleti határán torkollik az Okába.

A Mescsorai-alföld lápvidékén elszórtan számtalan sekély kis tó található. Köztük viszonylag jelentősebbek a Guzsevszki-tavak.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete −11 °C, a július középhőmérséklet 18–19 °C, a tenyészidő 170 nap. A csapadék évi mennyisége átlagosan 500 mm.

Növény- és állatvilág

A terület a tajga-övezet déli részén terül el, mintegy 42%-át erdő, főleg vegyes erdő foglalja el. Uralkodó fafajták az erdeifenyő és a nyír, kisebb részben a nyár és a lucfenyő. A mocsaras Mescsorai-alföld több mint 50%-át erdő, láperdő borítja, ezen kívül a síkvidéki lápok jellemző növénytársulásai: zsombékos és tőzegmohás láprétek, hínár, sás, nád, mohák, páfrányok jellemzik. A nagyobb folyók völgyében füves ártéri rétek húzódnak.

Az állatvilágot jávorszarvas, ritkábban farkas, hiúz, gyakrabban vaddisznó, vörös róka, erdei nyest, mezei nyúl stb. képviseli. A madarak között sok a nyírfajd, a süketfajd, a császármadár, és gyakoriak a különféle vadkacsák.

Természetvédelem

A „Mescsora” Nemzeti Park a terület délkeleti részén, a Gusz-Hrusztalnij járásban található. Területe közel 120 000 ha, de ennek valójában csak 60%-a védett. Nyugaton a Moszkvai terület határolja, délen a Rjazanyi területen hasonló nemzeti parkot alakítottak ki. Céljuk a Mescsorai-alföld jellegzetes élővilágának védelme, a biológiai sokféleség fenntartása.

Történelem

Vlagyimir város vasútállomása és a Kljazma folyó 1911-ben. Szergej Mihajlovics Prokudin-Gorszki felvétele

A vidék őslakossága, a finnugor merja és muroma népcsoport a történelem során teljesen eltűnt, emléke néhány földrajzi névben őrződött meg, például Murom város vagy a Gusz-folyó nevében (a finnugor kúszi jelentése: „fenyő”). A 10. században már szlávok uralták a környéket, Murom település első írásos említése 862-ből való. Vlagyimir erődjét (kreml) a névadó, Vlagyimir Monomah fejedelem alapította 1108-ban.

A következő évszázadban, Andrej Bogoljubszkij fejedelem idején a Rosztov-Szuzdali (később: Vlagyimir-Szuzdali) fejedelemség székhelye lett. Bár a vidéket a 13. század közepén a mongol-tatár csapatok végigpusztították, a fejedelemség az orosz földek központja, legerősebb hatalma maradt. Fényét tovább növelte, hogy az orosz egyházfő (metropolita) Kijevből Vlagyimirba helyezte át székhelyét, így a város nemcsak világi, hanem egyházi központ is lett. A 14. század második felétől, Moszkva megerősödésével a fejedelemség fokozatosan elvesztette központi szerepét. Egykori gazdagsága, kulturális virágzásának bizonyságai a vidék részben máig fennmaradt templomai, építészeti emlékei.

A 15. század közepén a mordvinok egykori ősi földjén, a Mescsora területén jött létre a Kaszimovi Kánság, mely egy évszázadon át jelentős hatalmat képviselt, később beolvadt az orosz államba. A 17. században jelentek meg a környék első textilmanufaktúrái (Murom, Vjaznyiki), üvegkészítő manufaktúrái (Gusz-Hrusztalnij) és vashámorai (Melenki tájékán).

1796-ban, a mainál nagyobb területen megalakították a Vlagyimiri kormányzóságot, mely 1918-ig Ivanovo városát és vidékét is magában foglalta és 1929-ig állt fenn. Ezután a térség az Ivanovói terület része volt, a Vlagyimiri terület ebből szakadt ki 1944. augusztus 14-én.

Gazdaság

Ipar

A Központi Gazdasági Körzet egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező területe. Jellemzője az átlagnál fejlettebb technológiák széles körű alkalmazása és a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkaerő. Az iparvállalatok nagyrészt a sűrűbben lakott északi vidékeken találhatók. Meghatározó iparágak: gépgyártás, fémfeldolgozás – ezen belül nehézgépgyártás (traktorok és alkatrészeik, exkavátorok, szerszámgépek), elektromos és orvosi készülékek, motorkerékpárok gyártása; textilipar, – elsősorban pamutipar, – vegyi- és üvegipar. Országos hírű a helyi népművészeti és háziipar (szőttesek, festett és lakkozott miniatűr díszdobozok). A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:

• Vlagyimir: traktorgyár – a város egyik legnagyobb és leghíresebb vállalata; precíziós készülékek gyára („Technika”); műszergyártás („Avtopribor”); távközlési berendezések („Elektropribor”); vegyészeti gyár (műanyagok); textilkombinát („Vlagyimir-len”).
• Kovrov: jelentős hadiipari központ, ahol részben polgári célú termelésre álltak át: Gyegtyarjovról elnevezett gyárában haditechnikai felszerelések mellett motorkerékpárt, szerszámgépeket is készítenek; a lőfegyverekkel, rakétákkal foglalkozó mechanikai gyár termékskáláját többek között napelemekkel, hegesztőkészülékekkel egészítette ki; az elektromechanikai gyárban robotokat fejlesztenek ki a hadiipar és az űrhajózás számára.
• Murom: általános gépgyár („Murommas-zavod”): dízelmozdonyok és vasúti váltók gyára; mérőműszerek gyártása.
• Alekszandrovka: rádió- és televíziókészülékek gyára.
• Kolcsugino: színesfémhengermű, rézhuzalok gyártása.
• Gusz-Hrusztalnij: az 1756-ban alapított üvegkristályüzem hagyományos dísztárgyai több világkiállításon is érmeket nyertek; síküveggyár.
• Kirzsacs: korábbi textilipari kombinátját az 1990-es években felszámolták. Az utóbbi években török befektetők hűtőgép- és mosógépgyártó üzemet létesítettek.
• Raduzsnij zárt város (korábbi nevén: Vlagyimir-30): lézerfegyverek tudományos kutató- és kísérleti központja.

Mezőgazdaság

Kiemelt ágazat az állattenyésztés; elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, ezt követi nagyságrendben a baromfitenyésztés. Jurjev-Polszkij környéke a vlagyimiri igásló tenyésztéséről híres.

A művelés alá vont földek az összterület 38%-át foglalják el, legnagyobb részük a középső vidékeken (Vlagyimiri opolje) található. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza , rozs, árpa) vetésterülete jóval kisebb, mint a takarmánynövényeké; köztük a (zab)é. Ehhez képest a zöldségfélék és a burgonya termesztése erősen háttérbe szorul. Az ipari növények közül kiemelt jelentőségű a helyi textilipar alapanyaga, a len.

Közlekedés

Híd a Kljazma-folyón, Vlagyimir környékén

Helyi viszonylatban különösen fejlett az út- és vasúti hálózat. Moszkva felől két országos jelentőségű vasúti fővonal: a Moszkva–Vlagyimir–Nyizsnyij Novgorod–Perm és a Moszkva–Murom–Kazany–Jekatyerinburg, valamint a Moszkva–Urál autóút szeli át nyugat–keleti irányban az egész területet. Központi fekvése miatt a szomszédos északi és déli területekkel (Ivanovo, illetve Rjazany felé) is kedvező a vasúti összeköttetés, szerepe mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős. A folyami teherszállításban az Okának kiemelt szerepe van, mivel a Volgán keresztül kapcsolatot létesít az európai országrész északi és déli vidékeivel. Az Okán az itteni legfontosabb kikötő Murom; ennek hídján vezet keresztül Kazán felé a már említett vasúti fővonal is. A Kljazma alsó szakasza szintén hajózható, legfontosabb kikötői: Vlagyimir, Vjaznyiki és valamivel a torkolat előtt Gorohovec.

Népesség

A lakossága összlétszáma 1 487 200 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 78,5%. A népsűrűség 51,3 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok – 1443,9; ukránok – 16,8; tatárok – 8,7; beloruszok – 5,7; örmények – 5,0. Ötezer fő alatt, többek között: azeriek, mordvinok, csuvasok, cigányok, moldávok, németek, grúzok, marik.

Települések

Katedrális harangtornya Szuzdalban.

A Vlagyimiri területen (a 2010. évi népszámláláskor) 23 város, 9 városi jellegű település és 2495 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 36 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 2 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Vlagyimiri területen 78% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége nem éri el az ötezer főt és összesen 6-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 2%-a számára nyújtanak otthont.

A Vlagyimiri terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):

Magyar név	Orosz név	Rang	Város lett	Lélekszám	Közigazgatási beosztás
Vlagyimir	Владимир	város	1108	345 373
Gusz-Hrusztalnij	Гусь-Хрустальный	város	1931	60 784
Guszevszkij	Гусевский	városi jellegű település		3 134	Gusz-Hrusztalnij város
Kovrov	Ковров	város	1778	145 214
Murom	Муром	város	862	116 075
Raduzsnij	Радужный	város	1991	18 211
Alekszandrov	Александров	város	1778	61 551	Alekszandrovi járás
Karabanovo	Карабаново	város	1938	14 868	Alekszandrovi járás
Sztrunyino	Струнино	város	1938	14 369	Alekszandrovi járás
Balakirevo	Балакирево	városi jellegű település		10 076	Alekszandrovi járás
Vjaznyiki	Вязники	város	1778	41 248	Vjaznyiki járás
Msztyora	Мстёра	városi jellegű település		4 859	Vjaznyiki járás
Nyikologori	Никологоры	városi jellegű település		5 486	Vjaznyiki járás
Gorohovec	Гороховец	város	1239	14 016	Gorohoveci járás
Kurlovo	Курлово	város	1998	6 764	Gusz-hrusztalniji járás
Urselszkij	Уршельский	falu		3 783	Gusz-hrusztalniji járás
Kameskovo	Камешково	város	1951	13 103	Kameskovói járás
Kirzsacs	Киржач	város	1778	29 965	Kirzsacsi járás
Melehovo	Мелехово	városi jellegű település		7 039	Kovrovi járás
Pakino	Пакино	falu		4 605	Kovrovi járás
Kolcsugino	Кольчугино	város	1931	45 776	Kolcsuginói járás
Melenki	Меленки	város	1778	15 206	Melenki járás
Petuski	Петушки	város	1965	15 148	Petuski járás
Kosztyerevo	Костерево	város	1981	9 073	Petuski járás
Pokrov	Покров	város	1778	17 756	Petuski járás
Volginszkij	Вольгинский	városi jellegű település		6 089	Petuski járás
Gorogyiscsi	Городищи	városi jellegű település		5 628	Petuski járás
Krasznaja Gorbatka	Красная Горбатка	városi jellegű település		8 885	Szelivanovói járás
Szobinka	Собинка	város	1939	19 482	Szobinkai járás
Lakinszk	Лакинск	város	1969	15 715	Szobinkai járás
Sztavrovo	Ставрово	városi jellegű település		7 800	Szobinkai járás
Szudogda	Судогда	város	1778	11 848	Szudogdai járás
Andrejevo	Андреево	falu		3 798	Szudogdai járás
Golovino	Головино	falu		4 408	Szudogdai járás
Muromcevo	Муромцево	falu		3 019	Szudogdai járás
Szuzdal	Суздаль	város	1024	10 535	Szuzdali járás
Bogoljubovo	Боголюбово	falu		4 494	Szuzdali járás
Jurjev-Polszkij	Юрьев-Польский	város	1152	19 595	Jurjev-polszkiji járás

Kultúra

A területen a kora középkori orosz egyházi- és városépítészet, ikonfestészet egyedülálló emlékei maradtak fenn. Ezek kulturális értékét nehéz lenne túlbecsülni. Vlagyimir első templomainak építészeti megoldásai a moszkvai Kreml (Moszkva) építőmestereire és közvetve az egész orosz egyházi építészetre hatással voltak. A vidék jelentős idegenforgalmat vonz, az ún. Aranygyűrű városai közül Vlagyimir mellett itt található Jurjev-Polszkij és a híres múzeumváros, Szuzdal is. Vlagyimir és Szuzdal műemlékei közül a legismertebbeket a világörökség részévé nyilvánították.

Politika, közigazgatás

A Vlagyimiri terület élén a kormányzó áll.

• Nyikolaj Vlagyimirovics Vinogradov: 2000 – 2013
• Szvetlana Jurjevna Orlova: (2013. március 24. – szeptember 23.: mb.) 2013. szeptember 23. – 2018. október 8.
• A 2018. szeptember 9-i kormányzóválasztáson a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatok 50%-át. A szeptember 23-i második fordulót, ahol csak az első két helyezett indulhatott, Vlagyimir Vlagyimirovics Szipjagin (Liberális-Demokrata Párt) nyerte a hivatalban lévő kormányzó, Szvetlana Jurjevna Orlova (Egységes Oroszország Párt) előtt. Az új kormányzót 2018. október 8-án iktatták be hivatalába.
• Putyin elnök elfogadta Vlagyimir Szipjagin lemondását és mb. kormányzónak kinevezte Alekszandr Alekszandrovics Avgyejevet: 2021. október 4.

A Vlagyimiri terület képviselői a Szövetségi Tanácsban 2005-től: Vagyim Gusztov (Egységes Oroszország Párt) és Jevgenyij Iljuskin (Kommunista Párt).

2006 óta a Vlagyimiri területen 125 helyi önkormányzat működik. Közülük 5 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 16 járás (rajon), továbbá 26 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 80 falusi község (szelszkoje poszelenyije).

Városi körzetek

Templom a Nyerl-folyó partján

• Vlagyimir város
• Gusz-Hrusztalnij város
• Kovrov város
• Murom körzet
• Raduzsnij (zárt város)

Járások

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Alekszandrovi járás	Александровский район	Alekszandrov	113 900
Gorohoveci járás	Гороховецкий район	Gorohovec	22 923
Gusz-hrusztalniji járás	Гусь-Хрустальный район	Gusz-Hrusztalnij	44 883
Jurjev-polszkiji járás	Юрьев-Польский район	Jurjev-Polszkij	36 747
Kameskovói járás	Камешковский район	Kameskovo	30 466
Kirzsacsi járás	Киржачский район	Kirzsacs	42 159
Kolcsuginói járás	Кольчугинский район	Kolcsugino	56 351
Kovrovi járás	Ковровский район	Kovrov	31 477
Melenki járás	Меленковский район	Melenki	36 464
Muromi járás	Муромский район	Murom	24 991
Petuski járás	Петушинский район	Petuski	68 062
Szelivanovói járás	Селивановский район	Krasznaja Gorbatka	18 610
Szobinkai járás	Собинский район	Szobinka	58 801
Szudogdai járás	Судогодский район	Szudogda	41 177
Szuzdali járás	Суздальский район	Szuzdal	44 114
Vjaznyiki járás	Вязниковский район	Vjaznyiki	80 987

Források

• A Vlagyimiri terület hivatalos honlapja
• Vlagyimir virtuális enciklopédia (oroszul)
• A zárt Oroszország (oroszul)
• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben