Kljazma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kljazma
Klyazma river wool weaving Factory in Noginsk.jpg
Közigazgatás
Országok  Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz686 km
Forrásszint240 m
Vízhozam147 m³/s
Vízgyűjtő terület42500 km²
Forrás Oroszország, Moszkvai terület
Torkolat Oka, Nyizsnyij Novgorod-i terület
é. sz. 56° 10′ 05″, k. h. 42° 58′ 09″Koordináták: é. sz. 56° 10′ 05″, k. h. 42° 58′ 09″
Elhelyezkedése
A Kljazma a Volga vízrendszerében
A Kljazma a Volga vízrendszerében
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kljazma témájú médiaállományokat.

A Kljazma (oroszul: Клязьма) folyó Oroszország európai részén. Az Oka bal oldali mellékfolyója.

Földrajz[szerkesztés]

A Kljazma a központi fekvésű Moszkvai, Vlagyimiri, Ivanovói és Nyizsnyij Novgorod-i területen folyik keresztül. Hossza 686 km, vízgyűjtő területe 42 500 km². Közepes vízhozama Kovrovnál 147 m³/s.

A Moszkvai-felföldön, Szolnyecsnogorszk mellett ered. Eleinte délkelet, majd kelet felé folyik; a Moszkvai területet elhagyva északkeletre, a Tyeza torkolatánál újra délkeletre fordul és Dzerzsinszktől nyugatra ömlik az Okába.

Felső szakaszán szűk völgyben, kissé meredek partok között folyik. Útját előbb a Kljazmai-, majd a Pirogovi-víztárolón át folytatja, szélessége még ezeket elhagyva sem haladja meg a 20 m-t. A Mescsorai-alföldön halad tovább, itt már lassú, tipikusan alföldi jellegű folyó. Vlagyimirnál 130 m széles, legszélesebb részei valamivel meghaladják a 200 m-t.

A folyót főleg olvadékvizek táplálják; felszínét november végétől április elejéig jég borítja, vízszintjét a tavaszi zöldár mintegy 6–7 m-rel megemeli.

A Kljazma a torkolattól Vlagyimirig, kb. 300 km-en át hajózható. A folyami hajózás központja Vjaznyiki.

Mellékfolyók[szerkesztés]

  • Bal oldalon: Serna, Peksa, Koloksa, Nyerl, Uvogy, Tyeza, Luh.
  • Jobb oldalon: Polja, Szudogda, Szuvoros

Közülük csak a Tyeza hajózható.

Városok[szerkesztés]

A Kljazma az európai országrész központi vidékeinek folyója, vizét a partjain épült ipari városok és üzemek erősen szennyezik. A szennyezettség mértéke 1995 óta mérséklődött, feltehetően az ipari termelés visszaesése miatt.

Halállománya viszonylag gazdagnak mondható.

Források[szerkesztés]