Kalinyingrádi terület
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kalinyingrádi terület (Калининградская область) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Északnyugati szövetségi körzet | ||
| Székhely | Kalinyingrád | ||
| Kormányzó | Anton Andrejevics Alihanov | ||
| Hivatalos nyelv | orosz | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 994 599 fő (2023. jan. 1.)[1][2] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 15 100 km² | ||
| Ebből víz | 11,7 % | ||
| Időzóna | Kalinyingrádi idő: UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
_-_Kaliningrad_Oblast.svg) | |||
.svg)
 Kalinyingrádi terület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′54.800000°N 21.416667°EKoordináták: é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′54.800000°N 21.416667°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat. | |||
Kalinyingrádi terület (oroszul: Калининградская область) az Oroszországi Föderáció exklávéja, amely Oroszország többi részétől földrajzilag elkülönülten, a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el. A terület közigazgatási központja Kalinyingrád városa. A területet nyugatról és délről Lengyelország, északról és keletről Litvánia, északnyugatról pedig a Balti-tenger határolja. Területe 15 100 km², népessége 2021-ben mintegy 1 millió fő volt, népsűrűsége körülbelül 66 fő/km². A második világháború végéig a terület Kelet-Poroszország része volt, majd 1945-ben csatolták a Szovjetunióhoz. Az egykori Königsberg városa ekkor kapta a Kalinyingrád nevet, Mihail Kalinyin szovjet államfő tiszteletére. A terület ma az Orosz Föderáció különleges státuszú régiója, amely fontos katonai és gazdasági szerepet tölt be.
A Kalinyingrádi terület Európa északi részén, a Balti-tenger partvidékén terül el. Földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőségű, mivel az orosz exklávé a NATO és az Európai Unió tagállamai között helyezkedik el. A táj változatos: tengerparti síkságok, dűnék, folyók és tavak, valamint kiterjedt erdők jellemzik. Legjelentősebb folyói a Pregolja és a Nyeman mellékfolyói. Az éghajlat mérsékelten tengeri hatású, enyhe telekkel és hűvös, csapadékos nyarakkal. A terület gazdaságát a kikötői kereskedelem, a hajógyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektromos és elektronikai ipar határozza meg. A mezőgazdaságban főként zöldség- és gabonatermesztés, valamint tejtermelés jellemző. A Kalinyingrádi terület híres borostyánlelőhelyeiről is – itt található a világ egyik legnagyobb borostyánkészlete. A tengerparti üdülőhelyek, történelmi városok és természeti látnivalók révén a turizmus is fontos gazdasági ágazattá vált.
Történelme rendkívül összetett: a térség már az ókorban is lakott volt, később a porosz törzsek, majd a Német Lovagrend fennhatósága alá került. A középkortól kezdve Kelet-Poroszország néven a Német-római Birodalom, majd Poroszország és Németország része volt. A második világháború végén, a potsdami konferencia döntése alapján a Szovjetunióhoz csatolták, míg az őshonos német lakosságot kitelepítették, helyükre pedig szovjet állampolgárok, főként oroszok települtek. 1946-ban a város és a régió is új nevet kapott. A hidegháború alatt a térség zárt katonai övezet volt, stratégiai jelentősége a mai napig fennáll. A Szovjetunió felbomlása után Kalinyingrád orosz exklávévá vált, amely közvetlen szárazföldi kapcsolat nélkül maradt az anyaországgal. A régió ma is fontos geopolitikai szereplő, ugyanakkor kihívásokkal is küzd az elszigeteltség és az uniós határok közé szorítottság miatt. Az elmúlt években megerősödött a helyi identitás és kulturális önállóság iránti törekvés is.
Fekvése
[szerkesztés]Oroszország egyéb területeivel nem érintkezik, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.
A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.
Története
[szerkesztés]A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15 100 km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.
A II. világháború alatt, s után a németek elmenekültek, illetve deportálták őket, helyükre oroszokat telepítettek.[3]
Napjainkban számos nemzet és etnikai csoport képviselői élnek a Kalinyingrádi régióban. Legtöbbjük a következő:
oroszok (82%), ukránok (3,5%), fehéroroszok (3,4%), litvánok (1%), Örmények (1%), németek (kevesebb, mint 1%), tatárok (kevesebb, mint 1%).
Gazdasága
[szerkesztés]A Szovjetunió felbomlása után a terület gazdasága mély válságba került. Miután a közigazgatási egységet 1996-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították, Oroszország legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Fontos a járműgyártás (hajó, vagon, gépkocsi) és az elektronikai ipar.[3]
Az 1940-es évek végén a birodalom különböző részeiből származó emberek - Oroszországból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Örményországból és Üzbegisztánból - nagy számban érkeztek. Ugyanakkor az őshonos németeket deportálták a régióból.
Az első három háború utáni évtizedben (1950 -1979) a kalinyingrádi régió lakossága pontosan kétszeresére nőtt. Az utóbbi években az ország ezen régiójában a lakosság száma lassan növekszik.
Települések
[szerkesztés]A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Város lett | Lélekszám | Közigazgatási beosztás | A települések német nevei 1946-ig |
|---|---|---|---|---|---|
| Kalinyingrád | Калининград | 1255 | 431 902 |
Königsberg | |
| Szovjetszk | Советск | 1288 | 41 705 |
Tilsit | |
| Csernyahovszk | Черняховск | 1336 | 40 449 |
Csernyahovszki járás | Insterburg |
| Baltyijszk | Балтийск | 1686 | 32 697 |
Baltyijszki járás | Pillau |
| Guszev | Гусев | 1724 | 28 260 |
Guszevi járás | Gumbinnen |
| Szvetlij | Светлый | 1640 | 21 375 |
Zimmerbude | |
| Gvargyejszk | Гвардейск | 1722 | 13 899 |
Gvargyejszki járás | Tapiau |
| Zelenogradszk | Зеленоградск | 1252 | 13 026 |
Zelenogradszki járás | Cranz |
| Gurjevszk | Гурьевск | 1262 | 12 431 |
Gurjevszki járás | Neuhausen |
| Nyeman | Неман | 1288 | 11 798 |
Nyemani járás | Ragnit |
| Pionyerszkij | Пионерский | 1254 | 11 016 |
Neukuhren | |
| Szvetlogorszk | Светлогорск | 1258 | 10 772 |
Szvetlogorszki járás | Rauschen |
| Mamonovo | Мамоново | 1301 | 7 761 |
Heiligenbeil | |
| Polesszk | Полесск | 1258 | 7 581 |
Polesszki járás | Labiau |
| Bagratyionovszk | Багратионовск | 1336 | 6 400 |
Bagratyionovszki járás | Preußisch Eylau |
| Ozjorszk | Озёрск | 1724 | 4 740 |
Ozjorszki járás | Darkehmen (Angerapp) |
| Szlavszk | Славск | 1292 | 4 614 |
Szlavszki járás | Heinrichswalde |
| Nyesztyerov | Нестеров | 1722 | 4 595 |
Nyesztyerovi járás | Stallupönen |
| Pravgyinszk | Правдинск | 1312 | 4 323 |
Pravgyinszki járás | Friedland |
| Laduskin | Ладушкин | 1314 | 3 787 |
Ludwigsort | |
| Krasznoznamenszk | Краснознаменск | 1734 | 3 522 |
Krasznoznamenszki járás | Lasdehnen (Haselberg) |
| Primorszk | Приморск | 1268 | 1 956 |
Baltyijszki járás | Fischhausen |
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Bagratyionovszki járás | Багратионовский район | Bagratyionovszk | 32 352
|
| Baltyijszki járás | Балтийский район | Baltyijszk | 36 047
|
| Csernyahovszki járás | Черняховский район | Csernyahovszk | 51 936
|
| Gurjevszki járás | Гурьевский район | Gurjevszk | 52 988
|
| Guszevi járás | Гусевский район | Guszev | 37 142
|
| Gvargyejszki járás | Гвардейский район | Gvargyejszk | 29 926
|
| Krasznoznamenszki járás | Краснознаменский район | Krasznoznamenszk | 12 905
|
| Nyemani járás | Неманский район | Nyeman | 20 132
|
| Nyesztyerovi járás | Нестеровский район | Nyesztyerov | 16 213
|
| Ozjorszki járás | Озёрский район | Ozjorszk | 15 316
|
| Polesszki járás | Полесский район | Polesszk | 19 205
|
| Pravgyinszki járás | Правдинский район | Pravgyinszk | 19 061
|
| Szlavszki járás | Славский район | Szlavszk | 21 015
|
| Szvetlogorszki járás | Светлогорский район | Szvetlogorszk | 14 875
|
| Zelenogradszki járás | Зеленоградский район | Zelenogradszk | 32 271
|
Turizmus
[szerkesztés]-
Kalinyingrád, a székhely -
Baltiysk strand -
Louise királynő hídja Szovjetszkben
.jpg)
Politikai vezetés
[szerkesztés]A Kalinyingrádi terület élén a kormányzó áll:
- Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov: 2010. szeptember 28. – 2016. július 28.
- Jevgenyij Nyikolajevics Zinyicsev: 2016. július 28. – 2016. október 6. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott
- Anton Andrejevics Alihanov: 2016. október 6-tól megbízott, 2017. szeptember 29-től megválasztott kormányzó.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ https://www.bbc.com/news/world-europe-18284828
- ↑ a b Britannica Hungarica nagylexikon 14. (Jókai Mór–Kempten). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 124. o. ISBN 978-963-09-6808-9
- ↑ Алиханов вступил в должность губернатора (Ria Novosztyi , 2017-09-29)
