Ugrás a tartalomhoz

Kemerovói terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemerovói terület (Ке́меровская область)
A Kemerovói terület Oroszországon belül
A Kemerovói terület Oroszországon belül
Kemerovói terület címere
Kemerovói terület címere
Kemerovói terület zászlaja
Kemerovói terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetSzibériai szövetségi körzet
SzékhelyKemerovo
KormányzóSzergej Jevgenyjevics Civiljov
Népesség
Teljes népesség2 633 446 fő (2021. jan. 1.)
Etnikai csoportokoroszok, tatárok, ukránok, németek, csuvasok, sórok
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kemerovói terület (Oroszország)
Kemerovói terület
Kemerovói terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 21′ 18″, k. h. 86° 05′ 24″55.355000°N 86.090000°EKoordináták: é. sz. 55° 21′ 18″, k. h. 86° 05′ 24″55.355000°N 86.090000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemerovói terület témájú médiaállományokat.

A Kemerovói terület (oroszul Ке́меровская о́бласть — Кузба́сс, ejtsd: Kemerovszkaja Oblaszty — Kuzbasz, tatár nyelven Кемерово өлкәсе, csuvas nyelven Ке́мĕр о́блаçĕ) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Kemerovo. Határos a Tomszki területtel, a Novoszibirszki területtel, az Altaji határterülettel, a Krasznojarszki határterülettel, az Altaj köztársasággal és Hakaszfölddel. 2010-ben népessége 2 763 135 fő volt.

Történelem

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de szép számban lakják tatárok, németek, ukránok, csuvasok, sórok és más nemzeti kisebbségek is. Valamikor jelentős mordvin kisebbség is lakta. A mordvinok, csuvasok, németek, ukránok és fehéroroszok száma az elmúlt ötven év alatt drasztikusan megfogyatkozott.

  • 1959-ben 2 785 906 lakosából 2 386 468 orosz (85,66%), 109 544 ukrán (3,93%), 67 382 tatár (2,42%), 65 041 német (2,33%), 36 173 csuvas (1,3%), 26 861 mordvin (0,96%), 24 478 fehérorosz (0,88%), 13 670 sór (0,49%).
  • 1989-ben 3 171 134 lakosából 2 870 125 orosz (90,51%), 65 245 ukrán (2,06%), 63 116 tatár (1,99%), 47 990 német (1,51%), 24 372 csuvas (0,77%), 19 294 fehérorosz (0,61%), 13 894 mordvin (0,44%), 12 585 sór (0,4%).
  • 2002-ben 2 899 142 lakosából 2 664 816 orosz (91,92%), 51 030 tatár (1,76%), 37 622 ukrán (1,3%), 35 965 német (1,24%), 15 480 csuvas (0,53%), 11 554 sór (0,4%), 10 715 fehérorosz (0,37%), 7 221 mordvin (0,25%).
  • 2010-ben 2 763 135 lakosából 2 536 646 orosz (91,8%), 40 229 tatár (1,46%), 23 125 német (0,84%), 22 156 ukrán (0,8%), 10 672 sór (0,39%), 9 301 csuvas (0,34%), 6 049 fehérorosz (0,22%), 3 932 mordvin (0,14%).

Politika, közigazgatás

[szerkesztés]

A Kemerovói terület élén a kormányzó áll:

  • Aman Gumirovics Tulejev: 1997. július 1. – 2018. április 1.
A több mint 20 éven át kormányzó Aman Tulejev 73 évesen, a kemerovói üzletközpont 2018. március 25-ei tragikus tűzvésze után egy héttel lemondott hivataláról. Egészségi állapota miatt már korábban is várható volt nyugdíjazása.[1]
  • Szergej Jevgenyjevics Civiljov:
    • 2018. április 1. – Vlagyimir Putyin elnök ideiglenes jelleggel – a következő választásig (2018. szeptember) – mb. kormányzónak nevezte ki. Alig egy hónappal korábban lett a kormányzó gazdasági ügyekben illetékes helyettese; egyesek már akkor az idős kormányzó utódjaként emlegették. A Kolmar nevű jakutföldi szénipari holding főrészvényese.[2][3]
    • Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[4]

Városok

[szerkesztés]

A Kemerovói terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel:

Magyar név Orosz név Rang Mióta Lélekszám
Novokuznyeck Новокузнецк város 1931
547 904
Kemerovo Кемерово város 1925
532 981
Prokopjevszk Прокопьевск város 1931
210 130
Mezsdurecsenszk Междуреченск város 1955
101 678
Leninszk-Kuznyeckij Ленинск-Кузнецкий város 1925
101 666
Kiszeljovszk Киселёвск város 1936
98 365
Jurga Юрга város 1949
81 533
Belovo Белово város 1938
76 764
Anzsero-Szudzsenszk Анжеро-Судженск város 1931
76 646
Berjozovszkij Берёзовский város 1965
47 279
Oszinnyiki Осинники város 1938
46 001
Miszki Мыски város 1956
43 038
Mariinszk Мариинск város 1856
40 526
Topki Топки város 1933
28 641
Poliszajevo Полысаево város 1989
27 624
Tajga Тайга város 1925
25 331
Gurjevszk Гурьевск város 1938
24 817
Tastagol Таштагол város 1963
23 134
Kaltan Калтан város 1959
21 892
Szalair Салаир város 1941
8 262

Járások

[szerkesztés]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Belovói járás Беловский район Belovo
30 204
Csebulai járás Чебулинский район Verh-Csebula
16 348
Gurjevszki járás Гурьевский район Gurjevszk
10 617
Izsmorszkiji járás Ижморский район Izsmorszkij
13 517
Jajai járás Яйский район Jaja
20 383
Jaskinói járás Яшкинский район Jaskino
30 856
Jurgai járás Юргинский район Jurga
22 448
Kemerovói járás Кемеровский район Kemerovo
45 459
Krapivinszkiji járás Крапивинский район Krapivinszkij
24 533
Leninszk-kuznyeckiji járás Ленинск-Кузнецкий район Leninszk-Kuznyeckij
23 760
Mariinszki járás Мариинский район Mariinszk
17 285
Mezsdurecsenszki járás[5] Междуреченский район Mezsdurecsenszk
2 268
Novokuznyecki járás Новокузнецкий район Novokuznyeck
50 681
Prokopjevszki járás Прокопьевский район Prokopjevszk
31 442
Promislennajai járás Промышленновский район Promislennaja
50 106
Tastagoli járás Таштагольский район Tastagol
31 895
Topki járás Топкинский район Topki
16 246
Tyazsinszkiji járás Тяжинский район Tyazsinszkij
25 597
Tyiszuli járás Тисульский район Tyiszul
25 045

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A kemerovói tűzvész miatt lemondott a terület kormányzója (Hvg.hu, 2018-04-01).
  2. [1] (Vedomosti.ru, 2018-03-02. Hozzáférés: 2018-04-01).
  3. Путин принял досрочную отставку Тулеева (Vedomosti.ru, 2018-04-01. Hozzáférés: 2018-04-01).
  4. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
  5. Административно-территориальное деление Кемеровской области на 1 января 2019 г. Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (kemerovostat.gks.ru, hozzáférés: 2020-11-18)

Források

[szerkesztés]