Kaltan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaltan (Калтан)
Kaltan központja az 1960-as években
Kaltan központja az 1960-as években
Kaltan címere
Kaltan címere
Kaltan zászlaja
Kaltan zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKemerovói terület
Irányítószám 652740–652741
Körzethívószám 38472
Népesség
Teljes népesség20 841 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kaltan (Oroszország)
Kaltan
Kaltan
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′Koordináták: é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′
Kaltan (Kemerovói terület)
Kaltan
Kaltan
Pozíció a Kemerovói terület térképén
Kaltan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaltan témájú médiaállományokat.

Kaltan (oroszul: Калтан) város Oroszország Kemerovói területén, a novokuznyecki agglomeráció része.

Népessége: 21 892 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Kemerovói terület déli részén, Kemerovo területi székhelytől 289 km-re, a Kondoma, (a Tom mellékfolyója) partján helyezkedik el. A Kuznyecki-medence nehézipari központjától, Novokuznyecktől 38 km-re délre fekszik, mellyel vasútvonal és autóút köti össze. A város körzetében külfejtéssel szenet bányásznak.

Története[szerkesztés]

Korábbi évszázadokban a Kondoma partjait sórok lakták, Kaltan is sór falu volt eredetileg. Az első orosz kozák csapatok a 17. század elején érték el ezt a vidéket. A Tom magas jobb partján, szemben a Kondoma torkolatával építették 1618-ban a kuznyecki faerődöt, Novokuznyeck elődjét. A 17. század közepére kiépült a déli határ védelmét szolgáló védvonal, melynek egyik erődítményét a mai Kaltan helyén létesítették.

1946-ban Oszinnyiki bányavárostól 12 km-re délre, Kaltant jelölték ki a Kuznyecki-medence legnagyobb hőerőművének helyszínéül. 1951 tavaszán helyezték üzembe első turbinaegységet, és 1956-ra elkészült a teljes hőerőmű, ami lehetővé tette többek között a novokuznyecki alumíniumgyártás bővítését. Az erőmű átadásával megkezdődhetett a település kiépítése és újabb ipari üzemeinek telepítése is. 1949-ben lett városi jellegű település, 1959-ben város. Széntüzelésű hőerőműve napjainkban is a kuznyecki iparvidék egyik fontos energiaforrása.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

Források[szerkesztés]