Miszki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miszki (Мыски)
Miszki címere
Miszki címere
Miszki zászlaja
Miszki zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKemerovói terület
Irányítószám 652840–652860
Körzethívószám 38474
Népesség
Teljes népesség41 379 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Miszki (Oroszország)
Miszki
Miszki
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 42′, k. h. 87° 49′Koordináták: é. sz. 53° 42′, k. h. 87° 49′
Miszki (Kemerovói terület)
Miszki
Miszki
Pozíció a Kemerovói terület térképén
Miszki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miszki témájú médiaállományokat.

Miszki (oroszul: Мыски) város Oroszország Kemerovói területén. A novokuznyecki agglomeráció része.

Népessége: 43 038 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Kemerovói terület déli részén, a Kuznyecki-medence nehézipari központjától, Novokuznyecktől autóúton 50 km-re keletre, Mezsdurecsenszktől 20 km-re nyugatra, a Tom és bal oldali mellékfolyója, a Mrasszu (vagy Mrasz-Szu) találkozásánál helyezkedik el. Vasútállomás a Novokuznyeck–Mezsdurecsenszk–Abakan nyugat–keleti irányú vonalon.

Története[szerkesztés]

Korábbi évszázadokban a Mrasszu és a Kondoma völgyét sórok lakták. A mai város helyén az 1770-es években keletkezett sór település (ulusz), melyet 1826-ban az orosz iratokban Miszkinek neveztek el. A név a мыс ('fok') szóból keletkezett, ami a két folyó által közrezárt nyíl alakú területre utal. A falu 1926–1939 között a Sór-hegyvidéki nemzeti járás központja, 1939–1956 között a Miszki járás székhelye volt. 1956-ban a járás közigazgatási önállóságát felszámolták..

A körzetben 1948-ban kezdték meg a szénbányászatot és a tajgában a fakitermelést. 1952-ben fafeldolgozó kombinátot alapítottak. 1952 végén született határozat a Tom mentén tervezett nagy hőerőmű építéséről, és az építkezés közben, 1956-ban Miszki városi rangot kapott. A hőerőmű első 100 MW-os blokkja 1958-ban kezdte meg a termelést, az utolsó 1965-ben. Napjainkban is ez a Kemerovói terület legnagyobb teljesítményű, széntüzelésű hőrőműve (1345 MW).

A város körzetében kiépített nagy kiterjedésű külszíni szénbánya (Szibirga) 1971-ben adott először szenet, és 1974 végén nyitották meg a központi szénfeldolgozó üzemet (széndúsítót), mely még a 2010-es években is az egyik legnagyobbnak számított a térségben. A Tom-uszai hőerőmű mellett ez a másik jelentős ipari létesítmény, amely a város gazdaságának alapja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

Források[szerkesztés]