Ugrás a tartalomhoz

Nicolae Bălcescu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicolae Bălcescu
Portréja (1851)
Portréja (1851)
Született1819. június 29.[1][2][3][4][5]
Bukarest[6]
Elhunyt1852. november 29. (33 évesen)[1][2][3][4]
Palermo[7]
ÁllampolgárságaHavasalföldi Fejedelemség
SzüleiZinca Bălcescu
Barbu
Foglalkozása
IskoláiSfântul Sava Főgimnázium
Halál okagümőkór
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Bălcescu témájú médiaállományokat.

Magazin istoric pentru Dacia első lapja (1845)

Nicolae Bălcescu (Bukarest, 1819. június 29.Palermo, 1852. november 29.) román történész és író, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője.

A bukaresti akadémián tanult, majd belépett a hadseregbe. 1840-ben részt vett Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi fejedelem ellen irányuló puccsban. A puccs kudarca után Bălcescut letartóztatták. Szabadulása után Franciaországba és Olaszországba utazott, s újságírói tevékenységbe kezdett. Párizsban a román diákok társaságához csatlakozott, amely társaság tagjai főleg moldvai románok voltak és Bălcescuhoz hasonlóan radikális liberális nézeteket vallottak.

Bălcescu földreformot sürgetett Romániában, nézeteit a Magazin istoric pentru Dacia című történelmi magazinban és más politikai magazinokban fejtette ki az 1840-es években. A 20. századi romániai kommunista diktatúra idején e miatt kapott igen kedvező megítélést, tanulmányokban méltatták, szobrokat emeltek neki és utcákat, tereket, iskolákat, városokat neveztek el róla.

Az 1848-as francia forradalom hatására Bukarestbe utazott, s részt vett a román forradalomban,[8][9] de három hónap múltán a többi vezetővel együtt török őrizetbe került. Az őrizetből megszökve Erdélybe ment, de onnan a Habsburgok utasították ki. Magyarországon Kossuth Lajossal is tárgyalt, de már késő volt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügye már vesztésre állt. Emigrált Konstantinápolyba, majd Nyugat-Európába. Haláláig forradalmár volt, a nyugati emigráns forradalmárokat próbálta összetartani, s írásaiban is méltatta a román egységet szerinte megvalósító II. Mihály havasalföldi fejedelem jelentőségét.

Nicolae Bălcescu fiatalkorától kezdve tuberkulózisban szenvedett, e betegsége okozta korai halálát.

  • Bălcescu Miklós válogatott írásai. Ford. Domokos Sámuel, Köpeczi Béla, szerk., tan., jegyz. I. Tóth Zoltán. Budapest: Hungária. 1950. = Forradalmárok,  
  • Nicolae Bălcescu válogatott munkái. Ford. Kelemen Béla, András János, összeáll., bev., jegyz. Balogh Edgár. Bukarest: Irodalmi. 1956. = Haladó hagyományaink,  
  • A románok Vitéz Mihály vajda idejében. Bev. Alexandru Piru, ford. V. András János. Bukarest: Irodalmi. 1963.  
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 2..
  2. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
  3. 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2019. november 23..
  4. 1 2 "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven).
  5. Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
  6. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 15..
  7. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
  8. Az 1848-as román forradalom centenáriuma, 1948
  9. "Nicolae Bălcescu, sufletul revoluţiei de la 1848, Historia.ro". 2012. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 24..
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nicolae Bălcescu című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]