Havasalföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havasalföld
Havasalföld zászlaja
Havasalföld zászlaja
Havasalföld címere
Havasalföld címere

Egyéb nevei Țara Românească
Népesség
Népesség 8 811 572 fő (2002)
Népsűrűség 115,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 76 381  km2
Térkép
Walachia.png
Havasalföld területe a jelenlegi megyehatárokkal

Havasalföld egyike Románia fő történelmi tartományainak (Moldva mellett). Régi magyar neve Havaselve. Román neve Țara Românească, régen Muntenia. Latin neve Valachia (Vlachföld vagy Oláhország, utóbbi névvel egységesen illették Moldvát és Havasalföldet).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon a Déli-Kárpátok, nyugaton, délen és keleten a Duna folyam határolja. Keleten, a Duna és a Fekete-tenger között terül el Dobrudzsa, amely időnként szintén Havasalföld része volt. Keleti, nagyobbik része Munténia. Nyugaton egy másik nagy tájegysége Olténia, amely a Duna, a Déli-Kárpátok és az Olt folyó között terül el.

Románia történelmi tartományai

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Havasalföld a 914. század között már létező több kis román államalakulat (kenézség és vajdaság) egyesítésével jött létre a 14. században. E korábbi román államok létezéséről az első hivatalos forrás IV. Béla magyar királynak a johannitákhoz írt, 1247-ből származó adománylevele. A tatárok kivonulása után a magyar király a déli határok megerősítése céljából a johannitáknak adományozta a Szörényi Bánságot, valamint az Olt-menti románok fölötti jogot.

A johannita adománylevél 1247-ből
„…adjuk és adományozzuk (a nagymester) számára és rajta keresztül nevezett rendnek, Szörénység egész országát, a hegyekkel és minden hozzátartozandókkal együtt, beleértve János és Farkas kenézségeit az Olt folyóig, kivéve Litovoi vajda földjét,melyet meghagyunk az oláoknak, amint azt addig is bírták… Azt is akarjuk, hogy a nevezett oláok kötelesek legyenek teljes katonai segítségükkel segíteni a testvéreket, és szembeszállni az idegenek garázdálkodásaival, de úgyszintén ezek a testvérek is, tehetségükhöz mérten segítsék az oláhokat… Ezenkívül adományozzuk a nevezett nagymesternek és rajta keresztül az egész vendégek rendjének az egész Kunországot az Olt folyótól és Erdély hegyeitől, ugyanolyan kötelezettségekkel, mint amilyeneket a Szörénységre nézve előírtunk, kivéve Szeneszlávnak, az oláhok vajdájának országát, amelyet meghagyunk számára, úgy, ahogy azt addig is birtokolta.”

Idővel városok is létesültek. Az erdélyi szászok kitűnő kereskedők voltak, áruikat keletről szervezték be. Kereskedelmi utak alakultak ki, melyek összekötötték Nagyszebent a Dunával, áthaladva az Olt völgyén.

Litovoi vajda tette az első kísérleteket a kenézségek és vajdaságok egyesítésére, a Zsil mentén. 1279-ben nem ismerte el többé az alattvalói minőséget, ezért a magyar király hadakat küldött ellene. Litovoi elesett a csatában, testvére, Bărbat pedig hadifogságba került. Kiváltásáért a magyar király hatalmas összeget kért.

Basarab volt az, aki az Olt mindkét partján levő kis kenézségeket és vajdaságokat egyesítette, felszabadította a Román-síkságot a tatár uralom alól, és felvette a Havasalföld Nagy Fejedelme (vajdája) címet. Valószínűleg Szeneszláv utóda volt, székhelyét Câmpulungba helyezte.

Uralkodása kezdetén jószomszédi viszonyban volt Magyarországgal, elismerve a király hűbérúri jogát. 1324 után a magyar királlyal együtt szerveztek hadjáratokat a tatárok elen. Így szabadult fel a Duna torkolatától északra levő terület is, melyet a román vajda nevéről elneveztek Besszarábiának. Idővel Basarab hatalma megnőtt, elfoglalta a Szörényi Bánság egy részét, és emiatt konfliktusba keveredett a Magyar Királysággal.

Miután Károly Róbert magyar király helyreállította Magyarország belső rendjét, felszólította a román vajdát, hogy mondjon le az elfoglalt bánságokról és tegyen vazallusi hűségesküt. Basarab visszautasította ezt, és így elkerülhetetlenné vált a háború. Miután a magyar seregek visszafoglalták a Szörényi Bánságot, a román vajda békét kért, és megígérte, hogy kifizeti az új adót, és a fiát túszként küldi a magyar király udvarába. Ajánlatát a magyar király visszautasította. Miközben a Magyar Királyság hadai Havasalföldről Erdély felé vonultak vissza, a román vajda seregei 1330 novemberében egy szorosban lesből rajtuk ütöttek, és döntő győzelmet arattak a magyarok felett. Ez szentesítette az ország függetlenségét.

Havasalföld térképe (1406)

Basarabot a trónon fia, Nicolae Alexandru (13521364) követte. Uralkodása alatt az ország megerősödött. Ő alapította az első érsekséget Curtea de Argeșben. Szövetségre lépett Szerbia és Bulgária uralkodóival. Utódja Vladislav volt, aki szorgalmazta az ország gazdasági fejlődését, szorosra fűzte a kapcsolatokat az erdélyi szászokkal, akiket Havasalföldre hívott, hogy kereskedjenek. Ő veretett első ízben román pénzérmét.

Bár Havasalföld a 14. században önállósult a Magyar Királyságtól, ezután is gyakran állt formailag a magyar király, majd később ténylegesen is a Török Birodalom fennhatósága alatt. 1859-ben Alexandru Ioan Cuza fejedelem megválasztásával perszonálunióra lépett Moldvával, ekkor jött létre Románia (amelyet magyarul gyakran Regátként vagy Óromániaként említenek), a török birodalom autonóm státuszú területeként. Állami függetlenségét 1877. május 10-én kiáltotta ki.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Havasalföld témájú médiaállományokat.