Târgoviște

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Târgoviște
Fentről lefelé, balról jobbra: a Chindiei-torony, a városháza, a királyi udvar romjai, a bukaresti kapu és a Művészeti Múzeum
Fentről lefelé, balról jobbra: a Chindiei-torony, a városháza, a királyi udvar romjai, a bukaresti kapu és a Művészeti Múzeum
Târgoviște címere
Târgoviște címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyeDâmbovița
Rang municípium
Községközpont Târgoviște
Beosztott falvak Priseaca
Polgármester Iulian Furcoiu
Irányítószám 130002–130169
SIRUTA-kód 65342
Népesség
Népesség79 610 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Târgoviște (Románia)
Târgoviște
Târgoviște
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 56′ 00″, k. h. 25° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 00″, k. h. 25° 27′ 00″
Târgoviște weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Târgoviște témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Târgoviște (erdélyi magyarul: Tirgovics, németül: Tergowisch, csehül: Trhoviště) román város Dâmbovița megyében, Munténiában, a Ialomița folyó jobb partján fekszik. Dâmbovița megye fő gazdasági, kulturális, politikai és közigazgatási központja, emellett a Dél-Munténia fejlesztési régió része. Románia déli középső részén található, a Román-alföld és a Kárpátok hegyláncai közötti kereszteződésben helyezkedik el. A román fővárostól, Bukaresttől 75 km-re, Ploieștitől 44 km-re, Piteștitől 47 km-re, Brassótól pedig 82 km-re helyezkedik el. 2011-ben 79.610 lakosa volt, ezzel pedig Románia 27. legnagyobb városa volt népesség szerint.

A város első említése 1396-ból származik, Johannes Schilberger feljegyzései pedig megemlítik, hogy a város a Havasalföldi Fejedelemség központja volt. A város jelképének számító Chindiei-tornyot Vlad Tepeș, ismertebb nevén Dracula építette, az akkori vlah fejedelem. Amíg Havasalföld fővárosa Bukarestbe nem költözött, a város több tízezres lélekszámú virágzó metropolisz volt, majd befolyását elvesztve, sok lakója hagyta el.

1500 környékén a románok többségbe kerültek a városban, mivel a szászok egy része Erdélybe távozott, mások pedig asszimilálódtak. Görög kereskedők a városban, különösen a 16. században, míg a görög szerzetesek a közeli Oroszhegy és Panaghia kolostorokban telepedtek le. Havasalföld fővárosaként Târgoviște számos ostrommal és invázióval szembesült. 1395-ben I. Bajazid ostrom alá vette és felgyújtotta. 1457-ben III. Vlad megbüntette Târgoviște város lakosságát testvére meggyilkolásában való részvételük miatt: a város elitjét kivégezték, míg a fiatalokat a Poenari kastélyába küldték dolgozni.

Az 1462-es oszmán invázió nem érte el a várost, III. Vlad akadályozta meg az éjszakai támadás révén. 1476-ban a várost Báthory István foglalta el egy tizenöt napos ostrom után, melynek célja Vlad trónjának visszahelyezése volt. 1597-ben II. Mihály és Baba Novac hajdúi döntő csatát vívtak és nyertek az Oszmán Birodalom ellen.

A 20. század végén a város arról vált híressé, hogy Nicolae Ceaușescut és feleségét, Elena Ceaușescut itt állították bíróság elé és itt végezték ki őket.

Magyar neve[szerkesztés]

Az erdélyi magyarok által használt kiejtések (főleg a múltban): Tirgovics, Törgovics, Tirgovistye, Tergovistye (erdélyi történetírók műveiben főleg ez az alak a gyakori), Törgovistye, Törgoviscse stb.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

A 14. században alapított város. A megerősített fejedelmi udvar, a Curtea Domnească többször át lett építve az évszázadok során, katonai szempontból mégsem számított erősségnek, mivel falait sem tornyok, sem bástyák nem erősítették. A 14. században Havasalföld fővárosa Curtea de Argeș volt, azonban Târgoviște gazdasági növekedése miatt a század vége felé az oláh uralkodók másodlagos lakóhelyévé vált. 1396-ban Johann Schiltberger bajor utazó mind Curtea de Argeș-t, mind Târgoviștét Havasalföld fővárosaként említi.[2] Míg I. Mircea Curtea de Argeș-ban élt, I. Mihály, Mircea fia Târgoviște-ban székelt. A fejedelmi udvart végül I. Sándor költöztette át 1431-ben Târgoviște-ba.[2]

Legjellegzetesebb épülete a Chindia-torony, melyet Vlad Țepeș építtetett. Ő 1456-ban ült a trónra. Az egykori fejedelmi udvar területén jelenleg múzeum működik.

1476-ban Báthory István erdélyi vajda foglalta el a várost egy tizenöt napos ostrom után.

1499-ben a havasalföldi fejedelem, IV. (Nagy) Radu újjáépítette a Szent Miklós hegytemplomot.

Újkor[szerkesztés]

V. Basarab és V. Radu uralkodása alatt számos csatát vívtak a város közelében.[2]

Matei Basarab (1632-1654) renováltatta a templomot és épített egy újat is. 1659-ig volt Havasalföld fővárosa, ezután Bukarest lett a főváros, de 1714-ig a fejedelem itt székelt. Utána elvesztette jelentőségét, és a lakosság csökkenésével gazdaságilag is hanyatlott.

Az egykori, 1500-ban számlált 60 ezres város létszáma 1900-ra 9400 főre apadt.

20. század[szerkesztés]

1989-ben e városban folytatták le Nicolae Ceaușescu román diktátor és felesége perét, és itt végezték ki őket.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Strada Alexandru Ioan Cuza, Târgoviște

Sport[szerkesztés]

  • FCM Târgoviște (futball)
  • BC Municipal Târgoviște (kosárlabda)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. a b c Rădvan, Laurențiu (2010). At Europe's borders: medieval towns in the Romanian principalities. Leiden: Brill. ISBN 978-90-474-4460-2. OCLC 704277726

További információk[szerkesztés]