Curtea de Argeș

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Argyasudvarhely (Curtea de Argeș, Argisch)
Az argyasudvarhelyi kolostor
Az argyasudvarhelyi kolostor
Argyasudvarhely címere
Argyasudvarhely címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióHavasalföld
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyeArgeș
Rang municípium
Községközpont Cozia
Beosztott falvak Noapteș
Polgármester Gheorghe Nicuț
Irányítószám 115300
Körzethívószám 0244
SIRUTA-kód 13622
Népesség
Népesség26 572 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Község népessége27 359 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség364,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület75 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Argyasudvarhely (Románia)
Argyasudvarhely
Argyasudvarhely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 08′ 21″, k. h. 24° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 21″, k. h. 24° 40′ 45″
Argyasudvarhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Argyasudvarhely témájú médiaállományokat.

Curtea de Argeș (egyes magyar nyelvű történelmi forrásokban Argyasudvarhely néven szerepel), város a romániai Argeș megyében, Havasalföldön. Lakosainak száma 2000-ben: 32 626 fő.

Története[szerkesztés]

Egyes történészek szerint itt székelhetett Szaniszló, a Johannita lovagrend diplomájában említett államképződmény feje.

A monda szerint a várost 1290 körül alapította Fekete vajda (Negru Vodă), aki a Fogarasi-havasokból ereszkedett le. A dák-román kontinuitáselméletet valló történészek szerint Fekete vajda maga Litovoi volt.

Itt volt I. Basarab havasalföldi fejedelem fejedelem udvara, amely az 1330-as magyar támadáskor megsemmisült. Akkor a fejedelmi udvar ideiglenesen Câmpulung Muscelre költözött.

Egy ideig itt működött az esztergomi érsekségnek alárendelt Magyar–Oláhországi római katolikus püspökség (Mitropolia Ungro-Vlachiei), amelyet 1359-ben Basarab fia, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem alapított. Később a római-katolikus püspökség megszűnt, és helyét egy ortodox egyházkerület vette át.

A város jelenlegi nevét a 16. század óta használják, miután V. Basarab havasalföldi fejedelem a ma is itt álló ortodox kolostort megalapította.

Nevezetességei[szerkesztés]

Bizánci és posztbizánci templomai a világörökségi javaslati listán szerepelnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)