Esztergom-Budapesti főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
A főegyházmegye székesegyháza: a Szent Adalbert főszékesegyház Párkány felől, előtérben a Mária Valéria híd csonka pillérei (1999)
A főegyházmegye székesegyháza: a Szent Adalbert főszékesegyház Párkány felől, előtérben a Mária Valéria híd csonka pillérei (1999)
Elhelyezkedés
Ország  Magyarország
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Statisztikai adatok
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus latin
Alapítás ideje 1001
Székhely Esztergom
Székesegyház Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház
Védőszent Szent Adalbert
Vezetése
Püspök Erdő Péter
Segédpüspök Cserháti Ferenc, Székely János, Snell György
Nyugalmazott püspök Ladocsi Gáspár
Térkép
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Honlap
A(z) Esztergom-Budapesti főegyházmegye hivatalos honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Védőszentje Szent Adalbert püspök.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Székely János, Snell György, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.

Terület[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

A Prímási palota Esztergomban
A társszékesegyház: a budapesti Szent István bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a Magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása.

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a beszterce-bányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a XVI. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A XVII. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Média[szerkesztés]

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját.

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Péter Erdő in 2011.jpg Erdő Péter
bíboros, prímás
Esztergom-budapesti érsek
Budapest, 1952. június 25. (64 éves) Püspöknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
CserhatiFotoThalerTamas.JPG Cserháti Ferenc
segédpüspök
a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspök
Túrterebes,  Románia 1947február 12. (69 éves) 2007. június 15.
SzekelyJanosFotoThalerTamas cropped.JPG Székely János
segédpüspök
Budapest, 1964június 7. (52 éves) 2007. november 11.
SnellGyorgyFotoThalerTamas.JPG Snell György
segédpüspök
Kiskirályság, 1949március 8. (67 éves) 2014. október 20.

Nyugalmazott püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Korábban betöltött szolgálat(ok)
BishopCoA PioM.svg Ladocsi Gáspár
vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök,
nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök
Nagybajcs, 1952június 26. (64 éves) Püspöknek kinevezve: 1994. április 18.
Tábori püspök: 1994. április 18. - 1998. április 7. között
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]