Tusor Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Tusor Péter (Gödöllő, 1967. december 11. –) történész, filológus.

Szakterülete a kora újkor (egyház-, diplomácia-, politika- és művelődéstörténet), a 15–20. századi bölcsészeti szemléletű egyháztörténet (szentszéki–magyar kapcsolatok története; a vatikáni magyar kutatások historiográfiája). PhD, dr. habil., a Magyar Tudományos Akadémia doktora (D.Sc.); egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem); tudományos tanácsadó, kutatócsoport-vezető (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport).

Életpályája[szerkesztés]

1967-ben született Gödöllőn.[1] Turai származású, általános iskolai tanulmányait itt végezte, majd 1982–1986 között a kecskeméti piarista gimnáziumba járt. Ezt követően 1986–1988 között teológiai tanulmányokat folytatott az Egri Érseki Hittudományi Főiskolán, valamint a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1989–1994-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-latin szakára járt. 1990 és 1996 között az Eötvös József Collegium tagja volt, melynek szellemisége nagy hatást gyakorolt rá. Történelem szakdolgozatát 1994-ben R. Várkonyi Ágneshez, latin szakdolgozatát 1997-ben Adamik Tamáshoz írta. Történettudományi doktori tanulmányait állami ösztöndíjasként 1994 és 1997 között az ELTE BTK Doktori Iskolájában végezte. Ekkor kezdte meg máig folyamatos kutatásait – a magyarországiak mellett – római (vatikáni), itáliai, bécsi levéltárakban. Disszertációját A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei 1607–1685 címmel 2000-ben nyújtotta be és 2001-ben védte meg. Témavezetője R. Várkonyi Ágnes volt. 1999-től 2001-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán latintanár, majd 2001 őszétől ugyanitt adjunktus, 2007-től docens. Egyetemi habilitációjára 2012 szeptemberében került sor a Szegedi Tudományegyetemen irodalom- és kultúratudományokból. Akadémiai doktori értekezését Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból. Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (Mikropolitikai tanulmány) címmel 2014 májusában védte meg a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében, summa cum laude eredménnyel.[2] 2012-től 2017-ig az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője, 2017-től az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Egyetemi oktatóként a késő középkortól a 20. századig tart előadásokat, szemináriumokat, kutatószemináriumokat, graduális és posztgraduális szinten. Szakdolgozói száma 41, doktori témavezetéseié 8. 2015. májusban Grazban tartott vendégprofesszorként előadásokat a Central European Exchange Program for University Studies keretében a grazi Karl Franzens Universität Történettudományi Intézetében. A fogadó professzor Prof. Dr. Gabriele Haug-Moritz volt. Tudományos munkásságának számszerű dimenzióit közel 200 tudományos közlemény, köztük 42 idegen nyelvű (17 angol, 10 német, 12 olasz, 1 francia, 1 orosz, 1 szlovák) és 126 magyar nyelvű jelzi. Továbbá 4 magyar és 2 angol nyelvű monográfia, latin, olasz és magyar nyelvű forráskiadványok, 4 tankönyv, tucatnyinál több szerkesztett kötet (sorukban egy-egy olasz, német és angol-olasz nyelvű tanulmánykötet). Két sorozatot hozott létre és szerkeszt: a 2004-ben indult Collectanea Vaticana Hungariae-t és a 2015-ben indult Collectanea Studiorum et Textuum-ot.[4] Előbbi sorozat a módszeres vatikáni magyar történeti kutatások fontos szakmai fóruma, a Fraknói Vilmos által alapított Monumenta Vaticana Hungariae örököse. Tagja a 2009-ben kezdeményezésére és aktív közreműködésével alapított Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien szerkesztőbizottságának. Tanulmányai rangos hazai és külföldi szakmai folyóiratokban, évkönyvekben láttak napvilágot. (Például: Archivum Historiae Pontificiae, Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, Römische Quartalschrift für Christliche Altertumskunde und Kirchengeschichte, Römische Historische Mitteilungen, Dall’Archivio Segreto Vaticano. Miscellanea di testi, saggi e inventari, Miscellanea Bibliothecae Apostolicae Vaticanae). Konferencia részvételei, hazai és külföldi tudományos rendezvényen tartott előadásai száma 59. Konferencia szerepléseinek színterei Róma, Bécs, Budapest, Piliscsaba, Eger, Pécs, Berlin, Madrid és Prága, valamint Kolozsvár és Gyulafehérvár. Ő maga is több konferenciát szervezett, köztük például 2007-ben és 2010-ben nemzetközi szimpóziumokat Esztergomban, 2011-ben és 2016-ban a Hungarológiai Kongresszus egyik történész szekcióját, 2013-ban pedig nemzetközi kongresszust The Papacy and the local churches (16th–20th centuries) címmel neves külföldi kutatók részvételével. Fontosabb tudományos projektjei: 2009-től a Das Priesterkolleg St. Augustin („Frintaneum”) in Wien 1816 bis 1918 und die Bischöfe der Habsburger Monarchie nemzetközi program magyarországi koordinátora, 2011–2014 között a Magyarország és a pápaság (13–20. század) című OTKA-kutatás (nemzetközi együttműködés keretében a viterbói egyetemmel), 2012–2017-ig az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2017. július 1-jétől az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghatározóan vatikáni kutatási tematikájú programjai.

Ösztöndíjai[szerkesztés]

1993-tól 2017-ig számos külföldi, illetve hazai ösztöndíjban részesült. Például:

  • 1993. február–május, Bécs, Österreichische Akademische Austauschdienst
  • 1996. május, Róma, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány
  • 1996. október–december, Róma, ELTE Peregrinatio II. Alapítvány
  • 1997. november–1998 április, Róma, Magyar Ösztöndíjbizottság
  • 1998. május–augusztus, Bécs, Österreichische Akademische Austauschdienst
  • 1998. szeptember–október, Róma–Subiaco, Historia Ecclesiastica Hungariae Alapítvány
  • 1999. május–június, Brünn–Róma–Massa, Faludi Ferenc Akadémia
  • 2001. június–július, Róma, Magyar Ösztöndíj Bizottság
  • 2002. június, Róma, Faludi Ferenc Akadémia
  • 2003. június, Róma, Faludi Ferenc Akadémia
  • 2004. július, Bécs, Collegium Hungaricum
  • 2005. június–július, Róma, Magyar Ösztöndíj Bizottság
  • 2006. június-augusztus, Róma, Állami Eötvös Ösztöndíj
  • 2007. július-augusztus, Bécs, Klebelsberg Kutatói Ösztöndíj
  • 2011. július, Róma–Firenze, Klebelsberg Kutatói Ösztöndíj
  • 2001–2004: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Posztdoktori Ösztöndíj
  • 2001–2004: Bolyai János Kutatói Ösztöndíj
  • 2008–2011: Bolyai János Kutatói Ösztöndíj

Főbb művei[szerkesztés]

Művei teljes listáját lásd: mtmt.hu

  • A barokk pápaság, 1600–1700, Budapest 2004. 386 p. (angol nyelven: The Baroque Papacy (1600–1700), Sette Città 2016.)
  • Magyar történeti kutatások a Vatikánban (CVH I/1 exc.), Budapest 2004. ccxxx p. + 7 melléklet
  • Purpura Pannonica. Az esztergomi „bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században (CVH I/3), Budapest–Róma 2005. 334 p. + 17 melléklet (képek, facsimilék, térkép)
  • TUSOR PÉTER–NEMES GÁBOR, Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605) (CVH I/7), Budapest – Róma 2011. LXVIII + 304 p. + mellékletek (2 kép és 1 térkép)
  • The Papal Consistories and Hungary in the 15th–16th centuries, To the history of the Hungarian Royal Patronage and Supremacy (CVH II/4), Budapest–Rome, 2012. (186 p. + térkép és facsimile mellékletekkel)
  • Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). I: Obligationes, Solutiones, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF–TUSOR PÉTER–FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak: Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/9), Budapest–Róma 2014. (LXIV + 384 p, 1 képmelléklettel)
  • Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). II: Divisiones, Provisiones, Visitationes, Quindennia, Rationes, Annatae, Obligationes particulares, Legationes, Varia, Taxae, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF–TUSOR PÉTER–FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/10), Budapest–Róma 2014. (pp. 488 + 1 térképmelléklettel)
  • „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak”. Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635–1665) (CST I/1), Budapest 2015. LIV + 544 p. + 9 melléklet (hasonmások, térkép)
  • Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány) (CVH I/13), Budapest–Róma 2016, 460 p. + 6 melléklet (képek, facsimile, térkép)
  • Tóth Krisztina–Tusor Péter: Inventarium Vaticanum; MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Bp.–Róma, 2016-

Kitüntetése[szerkesztés]

Munkásságát, egyházi szakterületen végzett kiemelkedő tudományos tevékenységét a magyar állam 2016-ban Fraknói Vilmos-díjjal ismerte el.[5]

Források[szerkesztés]

  • Rövid önéletrajzát lásd: http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cv-2012.pdf. Interjú Tusor Péterrel: http://ujkor.hu/portre/tusor_peter; http://www.tura.hu/pdf/turaihirlap201504.pdf
  • Beszámoló az akadémiai doktori védéséről: http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/beszamolo-tusor.pdf
  • Az utóbbi kutatócsoport megalakulásáról lásd: http://www.magyarkurir.hu/hirek/tusor-peter-vezetesevel-megalakul-fraknoi-vilmos-magyar-egyhaztorteneti-kutatocsoport
  • Vö. http://www.institutumfraknoi.hu; http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=16010; http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=6851.
  • Vö. http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/fraknoi-dij.jpg