Miskolci egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolci Egyházmegye
(Eparchia Miskolcensis)
Miskolci egyházmegye logo.jpg
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
Területi fennhatóság Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye területe
Főegyházmegye Hajdúdorogi
Főesperesi körzetek Borsodi, Zempléni
Esperesi körzetek Borsodi Esperesi Kerület, Csereháti Esperesi Kerület, illetve Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület, Miskolci Esperesi Kerület, Sajópálfalai Esperesi Kerület, Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület
é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 47′ 25″
Statisztikai adatok
Terület 10 887 km²
Lakosság
Teljes 992 714
Egyházmegyéhez tartozók 56 200 (0,05%)
Parókiák 62
További jellemzők
Egyház Római katolikus egyház
Rítus bizánci / görög katolikus
Alapítás ideje 1924 apostoli exarchátusként, 2015 püspökségként
Székesegyház Búza téri székesegyház
Védőszent Keresztelő János
Vezetése
Pápa Ferenc
Püspök Dr. Orosz Atanáz
Általános helynök Juhász Géza
Nyugalmazott püspök Dr. Keresztes Szilárd
Térkép
Miskolci egyházmegye
Miskolci egyházmegye
Miskolci egyházmegye weboldala
Miskolci egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Miskolci egyházmegye (latinul: Eparchia Miskolcensis) görög katolikus egyházmegye, melyet a Miskolci apostoli exarchátusból hozott létre Ferenc pápa 2015. március 19-én az In hac suprema kezdetű bullájával. A Magyarországi Saját Jogú Metropólia részegyháza, püspöke Orosz Atanáz. Székhelye Miskolc. Székesegyháza a miskolci Búza téri görög katolikus székesegyház.

Történelem[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

A Miskolci egyházmegye története az első világháború végét lezáró Trianoni békeszerződésre vezethető vissza, amikor az akkori Csehszlovákiához került Eperjesi egyházmegye 20 parókiája került Magyarország területére. Az eperjesi egyházi hatóság ekkor ideiglenes megoldáshoz folyamodott, mivel a kapcsolattartás az egyházmegye és az ide került parókiák között nagyon nehéz volt. A kormányzási feladatokkal előbb a kerületi espereseket, majd Vaskovich Antal mucsonyi esperes-lelkészt bízták meg, akit dr. Rusznák Miklós általános helynök püspöki biztossá, dr. Nyárádi Dénes körösi püspök és eperjesi apostoli kormányzó pedig általános helynökké nevezte ki. Vaskovics Antal 1925. október 27-ig töltötte be tisztségét.

Az ide került parókiák papsága, Mocsár Endre szentszéki tanácsos, homrogdi lelkész kezdeményezésére – mozgalmat indított annak érdekében, hogy a Magyarországon maradt paróchiákat csatolják a Hajdúdorogi egyházmegyéhez. Ezt az akkori püspök – Miklósy István – nem utasította vissza, de az Eperjesi egyházmegye iránti tiszteletből nem kívánt dönteni az ügyben. XI. Piusz pápa felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az Eperjesi és a Munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól és számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust hozott létre.

Az exarchátus első exarchájává Papp Antal korábbi munkácsi püspököt nevezte ki a pápa, akit egyben küzikei címzetes érsekké nevezett ki. Papp ekkor még Ungváron lakott, de az állameskü megtagadása miatt 1925. szeptember 11-én a csehszlovák hatóságok az országból kiutasították. Előbb Budapesten szállt meg, majd Miskolcon telepedett le, s 1925. október 27-én átvette az exarchátus kormányzását. Miskolc jogilag nem tartozott az exarchátus területéhez, de az exarchátus területén sem város, sem székhelynek alkalmas község nem volt, így az egyházi hatóságok ezt a helyzetet tudomásul vették.

Az exarchátus fenntartotta az Eperjesi egyházmegyében kialakult liturgikus gyakorlatot. A liturgia hivatalos nyelve az óegyházi szláv volt, de ez kizárólag a szentmise kánoni részében érvényesült. A szent liturgia többi részét és minden más szertartást magyarul végeztek. E gyakorlatot Papp Antal kétszer is jelentette az Apostoli Szentszéknek, de Róma megjegyzés nélkül hagyta, tehát a hivatalosan még nem szentesített magyar nyelv liturgikus használatát az exarchátusban is tudomásul vette.

Az első bécsi döntést követően a Magyarországhoz visszatért területeken az Eperjesi egyházmegye kassai esperesi kerületének hat paróchiája, majd pedig Kárpátalja visszafoglalása után újabb öt paróchia került az exarcátushoz. Ezzel egyidejűleg az eredetileg munkácsi egyházmegyés Rudabányácska és Beregdaróc visszatértek anyaegyházmegyéikhez. Papp Antal érsek 1945. december 24-én hunyt el, azt már nem élte meg, hogy a második világháború utáni határrendezések eredményeként ezek a paróchiák visszatértek az Eperjesi egyházmegyéhez, illetve az ismét Magyarországon maradt Rudabányácska és Beregdaróc immár a Hajdúdorogi egyházmegyéhez nyert besorolást.

A második világháború után[szerkesztés]

A második világháború lezárulta után az Apostoli Szentszék számolt azzal, hogy előbb-utóbb az ideiglenes intézkedésnek szánt kormányzóság történetét lezárja, ezért XII. Piusz pápa 1946. október 14-én Dudás Miklós hajdúdorogi püspököt nevezte ki apostoli kormányzónak. A végleges rendezést viszont a kommunista hatalomátvétel, illetve az egyház elleni támadások megakadályozták. Viszont ettől az időtől kezdve gyakorlatilag folyamatosan a hajdúdorogi püspökségről irányították az exarchátust: Timkó Imre püspök 1975 és 1988 között.

Dr. Dudás Miklós püspök halála után (1972. július 15.) a Konzultori Testület – ugyanúgy, mint a Hajdúdorogi Egyházmegye Székeskáptalanja – dr. Timkó Imre Hajdúdorogi egyházmegyei kanonokot, a Budapesti Hittudományi Akadémia professzorát választotta meg kormányzó helynökké, aki egyben a Szórványhelynökség vikáriusa is volt.

A kormányzó helynök dr. Gulovics Andor konzultor, Múcsonyi parókust nevezte ki kancellárrá. Az Apostoli Kormányzóság irodája ekkor ismét Múcsonyba került.) Keresztes Szilárd püspök 1988 és 2008 között (1975 és 1988 között az Adminisztratúra általános helynöke volt), illetve Kocsis Fülöp püspök 2008 és 2011 között. Miközben a hajdúdorogi püspök joghatóságát az Apostoli Szentszék az egész országra kiterjesztette, a Miskolci apostoli exarchátus önállóságát fenntartotta.

Területrendezés, majd az egyházmegyei alapítás[szerkesztés]

XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én kelt bullájával az exachátus területét megváltoztatta, s azt a polgári jog szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyével tette egyenlővé, egyben Dr. Orosz Atanázt püspök-exarchává nevezte ki. Ekkor indult el a kormányzóság valódi önálló élete, ami alapján Dr. Orosz Atanáz létrehozta az egyházmegyei léthez szükséges intézményeket.

Ferenc pápa 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, létrehozva a Hajdúdorogi főegyházmegyét, valamint Nyíregyházi püspökséget, illetve a Miskolci apostoli exarchátust egyházmegyei rangra emelte, területét kiegészítve Heves megye területével. Püspökévé az addigi exarchát, Dr. Orosz Atanázt nevezte ki.

Szervezet[szerkesztés]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
OroszAtanazFotoThalerTamas.JPG Dr. Orosz Atanáz
miskolci püspök
Nyíregyháza, 1960május 11. (57 éves) miskolci apostoli exarchának kinevezve: 2011. május 5.
miskolci püspök és nyíregyházi apostoli adminisztrátor: 2015. március 20.
A nyíregyházi apostoli kormányzóságról lemondott: 2015. október 31.
Szilard Keresztes, Bishop of Hajdudorog.JPG Dr. Keresztes Szilárd
nyugalmazott hajdúdorogi püspök és miskolci apostoli adminisztrátor
Nyíracsád, 1932július 19. (85 éves) hajdúdorogi segédpüspöknek kinevezve: 1975. január 7. Miskolci apostoli adminisztrátor: 1988. június 30.
Hajdúdorogi püspök: 1988. június 30.
Nyugállományban: 2007. november 10.

Az exarchátus korábbi vezetői:

  • Vaskovits Antal általános helynök (1924. június 4.1925. október 27.)
  • Papp Antal küzikei címzetes érsek, apostoli exarcha (1925. október 27. – 1945. december 24.)
  • Dr. Szántay-Szémán István konzultori helynök (1946)
  • Dudás Miklós apostoli adminisztrátor (1946. október 14. – 1972. július 15.)
  • Dr. Timkó Imre kormányzó helynök (1972. július 17. – 1975. január 7.), apostoli adminisztrátor (1975. január 7. – 1988. március 30.)
  • Keresztes Szilárd apostoli kormányzói általános helynök (1975. március 15. – 1988. március 30.), apostoli adminisztrátor (1988. március 30. – 2007. november 10.)
  • Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök és miskolci apostoli adminisztrátor (2008. május 2. – 2011. május 5.)

Területi beosztás[szerkesztés]

A Miskolci egyházmegye szervezeti beosztása a következő[1]:

  1. Borsodi Esperesi Kerület (11): Abod, Edelény, Irota, Kazincbarcika, Múcsony, Ózd, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Szuhakálló és Viszló.
  2. Csereháti Esperesi Kerület (12): Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska, Pere, Selyeb és Szikszó.
  3. Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület (11): Abaújszántó, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Komlóska, Mezőzombor, Szerencs, Tokaj és Tolcsva.
  4. Miskolci Esperesi Kerület (5): Miskolc-Avas, Miskolc(-Belváros), Miskolc-Diósgyőr, Miskolc-Görömböly, Miskolc-Szirma.
  5. Sajópálfalai Esperesi Kerület (9+2): Arnót, Berzék, Eger, Emőd, Felsőzsolca, Hejőkeresztúr, Sajópálfala, Sajópetri, Sajóvámos, Szirmabesenyő és Tiszaújváros.
  6. Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület (12): Alsóregmec, Dámóc, Filkeháza, Kenézlő, Mikóháza, Pácin, Rudabányácska, Sárospatak, Sárospatak-Végardó, Sátoraljaújhely, Vajdácska és Zemplénagárd.

Parókiák[szerkesztés]

2011. március 5-ig a következő településeken működtek parókiái: Abaújszántó, Abod, Alsóregmec, Baktakék, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Edelény, Encs, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Kazincbarcika, Mikóháza, Mogyoróska, Múcsony, Ózd, Pere, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Selyeb, Szikszó, Szuhakálló, Tornabarakony, Viszló.

2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosította az exarchátus határait, amely így megegyezik Borsod-Abaúj Zemplén megyével, és így ekkortól 59 parókia tartozott hozzá.

Az egyházmegyének jelenleg 60 parókiája és két szervezőlelkészsége van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]