Apostoli Szentszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja. A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is.[1]

Erdő Péter meghatározása szerint: Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.[2]

Külső területek[szerkesztés]

A Lateráni Palota és a Lateráni bazilika északi homlokzata

23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Szentszéknek, bár területileg nem összefüggők. Ezek területen kívüliséget élveznek, és részei az UNESCO Világörökségnek:[3]

  • a Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
  • a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
  • a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
  • a kancellária épülete
  • a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
  • a trasteverei Szent Callixtus-palota
  • a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
  • a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
  • a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
  • a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
  • a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
  • a római Pápai Kisszeminárium
  • ingatlanok a Gianicolo dombon

Rómán kívüli területek:

  • Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
  • az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

A katolikus egyház eredeti jogrend, vagyis olyan szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Ezért a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, született és szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékű kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplőkkel. Ezt a jogát mindig is elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. Ennek megfelelően a nemzetközi jog elismeri a Szentszék jogalanyiságát.[4]

A Szentszék jelenleg 180 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel, valamint a Palesztin Állammal is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben bír megfigyelői státusszal (pl. az ENSZ-ben és annak szakosított szervezeteiben), néhányban pedig rendes tagsággal (pl. az EBESZ-ben, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben).[5]

Magyarország Szent István kora óta áll diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel. Budapesten 1920-1945. között működött apostoli nunciatúra, majd a rendszerváltáskor 1990-ben álltak helyre a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.
  2. [1]
  3. Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
  4. Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.
  5. Nota informativa sui Rapporti diplomatici della Santa Sede, 11.01.2016
  6. http://magyarorszagszentszek.blogspot.it/p/magyarorszag-es-szentszek-diplomaciai.html