Encs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Encs
Encs - Temple.jpg
Encs címere
Encs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Encsi
Jogállás város
Polgármester Szeles András[1]
Irányítószám 3860
Körzethívószám 46
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 6402 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 244,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Encs (Magyarország)
Encs
Encs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 19″
Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Encs
Encs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Encs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Encs témájú médiaállományokat.

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre kb. 40 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja és a tervben levő 39-es főút 85-ös utolsó kilométerszelvényében helyezkedik el.

Megközelíthető a 3-as főúton; vasúton a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.

Története[szerkesztés]

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (17031711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig kisközség, körjegyzőségi székhely
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1983 nagyközségi közös tanács székhelye
1984 óta város
Hozzá tartozó települések
1984 óta Abaújdevecser, Fügöd
1984–2006 Gibárt
Társközségei
1966–1983 Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt
Területi beosztása
1921-ig Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1921–1938 Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás
1938–1939 Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás
1939–1945 Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945–1950 Abaúj vármegye, Encsi járás
1950–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség
Központi szerepköre
1921–1938 Encsi járás székhelye
1945–1983 Encsi járás székhelye
1984–1990 Encsi városkörnyék központja
1994 óta Encsi kistérség központja
2013 óta Encsi járás székhelye
Az encsi Szent József katolikus templom

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 70%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Görög katolikus templom – 1996-ban épült Bodonyi Csaba tervei alapján.

Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1996-ban a görög katolikus templom.

A városban található a Gault & Millau Magyarország Év étterme 2014 címét elnyert Anyukám mondta étterem.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]