Füzérradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzérradvány
Károlyi-kastély
Károlyi-kastély
Füzérradvány címere
Füzérradvány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Pandák Pál[1]
Irányítószám 3993
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 284 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,81 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Hegyközi-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füzérradvány (Magyarország)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″
Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Füzérradvány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat.

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.

Története[szerkesztés]

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.

Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 13321333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bózsva (5 km), Filkeháza (4 km), a legközelebbi város Pálháza (2 km; Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg).

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]