Füzérradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Füzérradvány
A Károlyi-kastély a felújítása előtt 2013-ban[1]
A Károlyi-kastély a felújítása előtt 2013-ban[1]
Füzérradvány címere
Füzérradvány címere
Füzérradvány zászlaja
Füzérradvány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Kiss Nándor Attila (független)[2]
Irányítószám 3993
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség284 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség29,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[4]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[4]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füzérradvány (Magyarország)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″
Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Füzérradvány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat.

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.

Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 13321333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görögkatolikus, 240 református volt.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Czilli Mátyás (független)[5]
  • 1994–1998: Czili Mátyás (független)[6]
  • 1998–2002: Czili Mátyás (független)[7]
  • 2002–2006: Czili Mátyás (független)[8]
  • 2006–2010: Czili Mátyás (független)[9]
  • 2010–2014: Pandák Pál (független)[10]
  • 2014–2019: Pandák Pál (független)[11]
  • 2019-től: Kiss Nándor Attila (független)[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,6% szlováknak mondta magát (0,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 21%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 3% (9,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
  2. a b Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  10. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Füzérradvány Helységnévtár
  14. Károlyi kastély átépítése, Füzérradvány. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  15. A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya.. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  16. A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]