Füzérradvány
Füzérradvány | |||
![]() | |||
A Károlyi-kastély a felújítása előtt 2013-ban[1] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Nándor Attila[2] | ||
Irányítószám | 3993 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 258 fő (2021. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 29,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,81 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[4] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[4] | ||
Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[4] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″ | |||
Füzérradvány weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány-hegy és Radvány-pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270. évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László magyar király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamásnak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–33-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák, vallási megoszlásuk: 333 római katolikus, 61 görögkatolikus, 240 református.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben megritkult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Czilli Mátyás (független)[5]
- 1994–1998: Czili Mátyás (független)[6]
- 1998–2002: Czili Mátyás (független)[7]
- 2002–2006: Czili Mátyás (független)[8]
- 2006–2010: Czili Mátyás (független)[9]
- 2010–2014: Pandák Pál (független)[10]
- 2014–2019: Pandák Pál (független)[11]
- 2019–2023: Kiss Nándor Attila (független)[12]
A településen 2023. július 23-án időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kell majd tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,6% szlováknak mondta magát (0,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 21%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 3% (9,8% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Károlyi-kastély – a 16. századi eredetű kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között[15]
- Arborétum a kastélykertben – a park 1975 óta természetvédelmi terület és arborétum[16]
- Pincesor
- Art Galéria Archiválva 2016. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
- ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Füzérradvány Helységnévtár
- ↑ Károlyi kastély átépítése, Füzérradvány. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya.. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.