Erdőhorváti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Erdőhorváti
Erdőhorváti Roma Catholic church.jpg
Erdőhorváti címere
Erdőhorváti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállás község
Polgármester Takács Gábor[1]
Irányítószám 3935
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség618 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,11 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőhorváti (Magyarország)
Erdőhorváti
Erdőhorváti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 21° 25′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 21° 25′ 42″
Erdőhorváti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Erdőhorváti
Erdőhorváti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Erdőhorváti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőhorváti témájú médiaállományokat.

Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban. Miskolctól kb. 70 km-re északkeletre, Sárospataktól 20 km-re nyugatra, a Tokaji borvidéken található.

Története[szerkesztés]

A települést a tatárjárás után említik először, de már korábban is állt.

Az első írott adat 1353-ból való a településről, a pálosok ekkor építettek itt zárdát a Canonica Visitatio 1814. évi adatai szerint. E zárda romjai még a 15. században is láthatók voltak.

1398-ban Horváthyként említették, ekkor Debreő István és fiai voltak birtokosai.

1647-ben I. Rákóczi György nejének, Lorántffy Zsuzsannának birtoka volt, ő kapott rá királyi adományt. A Rákóczi birtok elkobzása után a királyi kamaráé lett.

Később több birtokos váltotta itt egymást: herceg Bretzenheim, herceg Trautson, báró Beust, majd báró Beust Hedviga révén báró Waldbot Frigyes birtoka lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Soltész Árpád (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Takács Gábor (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1787-ben épült, a régi fatemploma helyére.
  • Református temploma - 1789-ben készült el.
  • Erdőhorváti perec,[6][7]

Környező települések[szerkesztés]

Háromhuta (8 km), Komlóska (5 km), Tolcsva, a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 20 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Erdőhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 10.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Erdőhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Hagyományok Ízek Régiók, elelmiszerlanc.kormany.hu
  7. Erdőhorváti perec Archiválva 2019. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, gasztrohos.hu

További információk[szerkesztés]