Ónod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ónod
Régi lakóház Ónodon (Műemléklista 3014.sz.)
Régi lakóház Ónodon (Műemléklista 3014.sz.)
Ónod címere
Ónod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Jogállás község
Polgármester Tarnóczi József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3551
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 2340 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 131,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ónod (Magyarország)
Ónod
Ónod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 59″, k. h. 20° 54′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 59″, k. h. 20° 54′ 51″
Ónod (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ónod
Ónod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ónod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ónod témájú médiaállományokat.

Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 22 kilométerre délkeletre található, Muhitól 3 és Sajópetritől 4 km-re. A legközelebbi város Nyékládháza (7 km).

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek.

A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.

Ónod múltja képekben

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A parasztház a 19-20. század fordulójának idejét idézi bútoraival, tárgyi világával. Az 1982-ben átadott tájház kialakítása összefonódott az ónodi vár ásatásának és műemléki helyreállításának sorsával, valamint a muhi csata 750 éves évfordulójával. Az épület udvarán egy kocsiszín is helyet kapott.

  • Török-kastély

A barokk stílusú kastélyt Török József építtette 1746–1753 között. Egy 1768-as leírás szerint „birtokosa az uradalomnak szendrői gróf Török József kinek a város keleti részén derék kastélya s pompás kertje volt”. 1809-ben, egy leleszi protokollumi bejegyzés szerint, az uradalom Aspremont Gobert Jánosé (1759-1819), (Rákóczi Julianna dédunokája) aki a szendrői ifj. Török Józseftől vásárolja meg.

Aspremont Gobert János gróf Batthyány Reginával kötött házasságából született Aspremont Mária (1787-1866), teljes nevén Aspremont Linden Baint Mária Otholina nevű leányuk. Aspremont Máriának gróf Erdődy György (1785-1859), Varasd megyei főispánnal (1807) kötött házasságával az Ónodi uradalom az Erdődy család birtokába kerül. Aspremont Mária halála után, 1866-ban éppen a legértékesebb, ónodi uradalom tagolódott szét leginkább az örökösök között. Az uradalmi központ Ónod (caput bonorum) özv. Erdődy Károlynénak (Princess Juliane of Kolowrat Krakowsky) (1823-1907), illetve gyermekeinek jutottak (férje 1864-ben halt meg).

Erdődy Károlyné halála (1907. március 28.) után Draskovich Iván (1844–1910) tulajdonába került (Erdődy Júliát vette feleségül). Draskovich rövid birtokossága alatt az uradalom eladósodott, 1910 előtt a miskolci bankok parcellázták fel a megmaradt uradalmat (2340 kat. hold földet), amelyet a várral és a kastéllyal együtt Melczer László (1869–1944), a Borsod-Miskolci Hitelbank igazgatóságának elnöke vásárolt meg 1912-ben. A két világháború között a Melczerek maradtak a tulajdonosok, de László, fiúörököse nem lévén, már az 1920-as években megosztotta az ónodi birtokot unokái (Semsey Erzsébet és nővérei, illetve Lukács Béla) között.

Ónodi Kastély az 1930-as években, (Melczer Dóra és leányai)

A kastély „utolsó ura”, Kövecsesi Lukács Béla 1892-ben született a felvidéki, Gömör vármegyei Rimaszombatban. Az első világháborúban 33 hónapig teljesített frontszolgálatot a császári és királyi 15. gyalogoshadosztály 6. számú tarack ezredénél. A harctéren nyújtott helytállásáért számos kitüntetést kapott. (Ennek elismeréséül 1938-ban személyesen Horthy Miklós vette fel a Vitézi rend tagjainak sorába.) A Tanácsköztársaság bukása után Szegeden csatlakozott a Horthy Miklós által megalakított Nemzeti Hadsereghez. Itt az ún. Madary-féle tiszti századba nyert besorolást, amely fegyverrel számolta fel a kommunista rendszer maradványait, többek között az ő és társai fogták el Szamuely Tibort is. 1923. december 8-án vette feleségül Melczer Dórát, Melczer László lányát. Házassága révén ónodi lakossá vált, egészen 1938-as államtitkári kinevezéséig, amikor is Budapestre költözött. A rokoni kapcsolat egyenes utat biztosított az ónodi kerület országgyűlési képviselőségéhez. Politikai nézetei, családi kapcsolatai elősegítették gyors politikai felemelkedését. 1935-ben Miskolc város főispánjává, 1938 decemberében pedig földművelésügyi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó. A mezőgazdaság területe nem volt ismeretlen számára, hiszen korábban a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöki tisztét is betöltötte. Emellett 1938-tól a Gömbös Gyula Társaság választmányi tagja is volt. A második világháború idején, 1942. április 17. – 1944. március 22. között, hadigondozási tárca nélküli miniszteri tisztet töltött be. 1958. március 21-én Budapesten hunyt el.

A kastély 1940-ben
A kastély 1940-ben
A kastély 1942-ben
A kastély 1942-ben

A második világháborút követően szovjet katonai kórház működött benne. Bútorait, berendezési tárgyait, könyvtárát szétlopták, a maradékot a szovjet katonák feltüzelték, parkja fáit kivágták. Az 1950-es évektől iskola működött benne.

A kastély egyemeletes, négy saroktornyos épület. Jelenleg az ónodi általános iskola egy része működik ott, amelynek Lorántffy Zsuzsanna a névadója.

Közintézmények[szerkesztés]

  • Lorántffy Zsuzsanna Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Ónodi Általános Iskola
  • Homok-vár Óvoda
  • Orvosi rendelők
  • Könyvtári, Információs, Közösségi Szolgáltató Hely

Híres szülöttei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Légi felvételek a várról és környékéről:

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ónod témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ónod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]