Tard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tard
Béke út, Tard főutcája
Béke út, Tard főutcája
Tard címere
Tard címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Gál János (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3416
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1206 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,47 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Egri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tard (Magyarország)
Tard
Tard
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″
Tard (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tard
Tard
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tard weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tard témájú médiaállományokat.

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

A 3-as főúttól 4 km-re található; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található[4]

Talajviszonyok[szerkesztés]

A falu mezőgazdasági művelésre kiváló öntéstalaj, réti talaj, csernozjom. Humusztartalmuk magas, nagy kalciumtartalommal.

Éghajlat[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, az évi középhőmérséklet 9, a januári -2, a júliusi 16 C. A napsütéses órák száma évi 1900, az évi átlagos csapadék összege 630 mm. Időjárásának különlegessége a nyáron a Bükkből hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékból keletkező árvizek a Tardi-patak csekély vízáteresztő képessége miatt.[forrás?] (Ld. "tardi harmat")

Elnevezés[szerkesztés]

A község feltehetően a "tar" szó kicsinyítőképzős változatból kapta a nevét.[5]

Története[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

Tard Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek[forrás?]. Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak.[5]

Középkor[szerkesztés]

A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került.[5] Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták [6], akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén belül van).[forrás?]

A falu első említése 1220-ból való.[5]

Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán.[forrás?]

A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként.[5]

Újkor[szerkesztés]

A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthoryak birtokába került.[5]

A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte.[5]

1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették.[5]

A török hódoltság idején többször elpusztult, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra.[forrás?]

A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen.[5]

A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen az orosz megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt.[5]

A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.[6]

A 20. században Szabó Zoltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette.[6]

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Tardi katolikus templom
  • Római katolikus egyház
Plébánia: Tard, Béke tér 2.; Tel.: 49/332-188
Templom: Tard, Rákóczi út 24.
Baptista Imaház
  • Baptista gyülekezet
Imaház: Tard, Béke út 52.
Képviselő: Gaál Miklós, Tard, Béke út 115. Tel.: 49/332-011
Tard, tájház
Tard, tájház
Tardot körülvevő dombok oldalában található borospincék
  • Pincék
  • Kaptárkövek – a közelben
  • Országos turistautak
  • Zsóri fürdő: 15 km[4]
  • Bogács falu strandja: 3 km[4]

Tájház[szerkesztés]

A Herman Ottó Múzeum ápolja. Megközelíthetőség: Béke út 55-57. Nincs nyitvatartási idő, telefonon lehet bejelentkezni, az idegenvezető 10 percre lakik. A díj jelenleg fejenként 200 forint.

Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a huszadik század elején építették. A berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valóak. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.

A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.

A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.

Egyéb helyi jellegzetességek[szerkesztés]

  • Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
  • Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
  • Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.

Tardi hímzés motívumkincse[szerkesztés]

A tardi hímzéseken a keresztszemes minta uralkodott. A díszítőelemek mértani formák, levelek, virágkosarak. A színezéshez kezdetben pirosat és kéket használtak. A többi szín később jelentkezett, de a piros dominanciája megmaradt.

A díszes szőtteseknek is sajátos kultúrája alakult ki Tardon, színes szőttes sávokkal díszítették a vásznakat ünnepi alkalmakra, a vetett ágy díszlepedőjének szélét, a dunna – és párnaaljakat, abroszokat, gyúrósurcokat, komakendőket, kalácskendőket, litániás kendőket díszítették jellegzetes motívumokból álló látványos szőttesminták.

Jellemző motívum az eperlevélnek nevezett leveles ág, az almaként ismert gránátalma, a csillagok és madárkák. A madarak mellett gyakori elem a szív, a szívesmadár mintában a szívet két egymásnak fordított madár fogta össze.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alakult ki az ún. Kossuth-bankó, a szabadságharc bankjegyeinek rajza nyomán, amely az egyik leggyakrabban hímzett minta lett.

A keresztszemes minták jellegzetességet mutatnak a szőttesekkel is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. ^ a b c http://www.tard.hu/index2.php?id=2&subid=5
  5. ^ a b c d e f g h i j http://www.tard.hu/index2.php?id=2&subid=6
  6. ^ a b c Kliens vizsgálat
  7. A nemzetiségi népesség száma 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés]