Csobaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csobaj
Csobaj címere
Csobaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Jogállás község
Polgármester Szögi Imre[1]
Irányítószám 3927
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 694 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csobaj (Magyarország)
Csobaj
Csobaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 21° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 21° 20′ 09″
Csobaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Csobaj
Csobaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Csobaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobaj témájú médiaállományokat.

Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában, Miskolctól kb. 50 kilométerre keletre, Tokajtól 15 km-re délre a Tisza mellett.

Környező települések[szerkesztés]

Prügy (9 km), Taktabáj (3 km), Tiszatardos (3 km), a legközelebbi város: Tokaj (15 km).

Története[szerkesztés]

Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza.

A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyó mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.

A Tisza kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére.

Csobaj 1252 előtti időkben az Aba nemzetség tulajdona volt, Szent István király egyházában. 1252-ben a levéltári adatok szerint Löki Eél fiai veszik meg Csobajt.

1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt itt birtokos.

1449-ben a Várady és Dobó család tulajdona.

Az 1800-as évekig számtalan birtokost jegyeztek fel Csobajon és a Taktaközben. A falu sűrűn cserélt gazdát, a nagybirtokosok között, így Patay Gyuláné, gróf Tisza Istvánné, Balogh, Baranyai Dezseffy, Dégenfeld, Radvánszki családok között.

Tatár-török-labanc dúlásról említésre vonatkozó adat nincs.

Csobaj községet mindig magyarok lakták. A jobbágyfelszabadítás előtt néhány kisnemes élt a faluban. A lakosság zömét, jobbágyok, zsellérek és cselédek tették ki.

Nem kímélték a falut a természeti katasztrófák sem, árvizek, tűzvészek, járványok 1834. október 10-én földrengés is sújtotta a falut. Az éhínség is sűrűn felütötte a fejét.

1928-ban itt járt Móricz Zsigmond. A hagyomány szerint innen ered „Forró mezők" című regényének ötlete.

Az 1948 után letűnt jogi és társadalmi különbségek hatására egységes parasztréteggé alakult a cselédek, zsellérek, kisnemesek rétege. A feudális elnyomás és érdektelenség miatt a község nem fejlődhetett. A felszabadulás előtt két nagy földbirtokosé volt a község földterületének több mint 2/3-a, ebből eredően a község lakosságának ~ 70%-a föld nélküli volt. Az 1945-ös évben Csobajon közel 200 lakóház állt, ezt követő években 1945 után 180 lakóház épült.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

A termelőszövetkezet megalakulása 1945 majd 1957-ben sem hozott változást, mert az 1960-as évektől fokozottan éreztette hatását - a földterületek elvizesedésével - a Tiszalöki Vízierőmű. Az 1990-es évek elején a TSZ teljesen csődbe jutott 40 milliós veszteséggel felszámolták. A falu lakossága ellehetetlenült, tanácstalanná, kiszolgáltatottá, munkanélkülivé vált. Mára már felélte a lakosság az 1990-es évekig felhalmozott szellemi, erkölcsi és anyagi tartalékait.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Demográfiai elemzés[szerkesztés]

A község lélekszámát tekintve az utolsó évtizedek a fokozott elnéptelenedés tüneteit hordozzák. 1970-ben a lakosság lélekszáma 1170 fő, 1980-ban 914 fő, 1990-ben 821 fő. Ennek a demográfiai adatnak belső mutatószámai a falu számára kritikus csökkenést mutatnak. Amíg 1970-ben 48 fő volt a 0-6 éves korú lakosság száma, 1980-ban csak 38 fő, 1990-ben pedig 31 fő. A munkanélküliség nagyban rányomja bélyegét a falu életszínvonalára és eltartó képességére.

Közműellátottság[szerkesztés]

A település rendelkezik vezetékes vízhálózattal, vezetékes gázzal, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonnal.

Látnivalók[szerkesztés]

A falu helyi jelentőségű látnivalója a második világháborús emlékmű, valamint a Tiszalöki Erőmű építése során kialakult tiszai holtág.

A település értékes része a szinte érintetlen környezetű Kifli-tó növény- és élővilága.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csobaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]