Arnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arnót
Evangélikus templom (2654. számú műemlék).jpg
Arnót címere
Arnót címere
Arnót zászlaja
Arnót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Dr. Üveges István (független)[1]
Irányítószám 3713
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség2420 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség136,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arnót (Magyarország)
Arnót
Arnót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnót témájú médiaállományokat.

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 6 km-re keletre, a 3-as főút mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás, a felsőzsolcai 5 km-re, a miskolci 6 km-re van a településtől.

Környező települések: keletre Onga (6 km), délre Felsőzsolca (2 km), nyugatra Miskolc (6 km), északra Sajópálfala (6 km).

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta. Korábbi írásokban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth és Sajó-Arnót alakban is előfordul.

Története[szerkesztés]

A legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (Ornolthy) 1230-ból való. Később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve. 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban az apátságot meg is erősítette birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra.

1600-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen e régióban húzódott, Arnót elpusztult, felégették.

1700-as évek eleje: Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal.

1960-70-es évek: a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség távolabbi vidékekről, Zemplénből és Cserehátról is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák keletkeztek.

1980-90-es évek: sokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról; megint új utcák épültek a faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református).  

Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, de 1885-ben filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Lakóinak száma jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kolenkó Gábor (független)[3]
  • 1994-1998: Kolenkó Gábor (független)[4]
  • 1998-2002: Kolenkó Gábor (FKgP)[5]
  • 2002-2006: Kolenkó Gábor (független)[6]
  • 2006-2010: Kolenkó Gábor (független)[7]
  • 2010-2014: Dr. Üveges István (független)[8]
  • 2014-2019: Dr. Üveges István (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Üveges István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosság 98%-át magyar, 1%-át cigány származású [10] emberek alkották. Ezenkívül 6-an németnek vallották magukat, 1 fő pedig szlováknak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).[11]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Műemlék evangélikus templom, amely 1779-ben épült, s tornyát 1804 és 1806 között építették
  • Fájdalmas Anya kápolna
  • Gyurgyalag madár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Borsodi lakodalmi fonott kalács (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Májuskosár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Evangélikus templom és rokokó oltár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  9. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  11. Arnót Helységnévtár

További információk[szerkesztés]