Abaújkér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Abaújkér
Abaújkér - čerpacia stanica - panoramio.jpg
Abaújkér címere
Abaújkér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Palkó József[1]
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 631 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújkér (Magyarország)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 11′ 57″
Abaújkér (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújkér
Abaújkér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abaújkér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújkér témájú médiaállományokat.

Abaújkér község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Miskolctól közúton kb. 50 km-re északkeletre.

Fekvése[szerkesztés]

Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád folyó völgyében, a Zempléni-hegység nyugati oldalán található. Szomszédos települések: Abaújszántó, Encs (Gibárt), Abaújalpár, illetve északabbra Boldogkőváralja.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Takta, majd a Hernád bal partján vezető alsóbbrendű úton érhető el. Szintén megközelíthető még az Encs (37-es főút) felől, illetve a szintén a 37-es főút mellett fekvő Szegilong, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva felől, Erdőbényén keresztül a Zempléni-hegységen átvezető mellékutakon is.

A közúti tömegközlekedést az ÉMKK Zrt. autóbuszai látják el.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 8 főből áll.

  • Cím: 3882 Abaújkér, Rákóczi u. 26.
  • Tel.: (47) 532-001; (47) 532-003; (47) 532-005
  • Fax: (47) 532-004
  • Hivatalos honlap: www.abaujker.hu
  • Hivatalos e-mail: abaujker@abaujker.hu[3]
  • A településen Ruszin Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás idején a terület a Kér törzs szálláshelye volt, innen kaphatta nevét. Először „Quer” néven említik 1215-ben. 1252-ben Ker volt a neve.

1315-ben Szántó határosa volt, ekkor szőleit is említették.

1326-os oklevél említi az innen Rátkára vezető nagy utat.

A 15. századig a Kéri család birtoka volt. A török hódoltság idején a falu kihalt, csak a 18. században népesült be újra. Ekkor két falu: Alsó- és Felsőkér alakult ki, és szintén ekkor lett a terület a Bárczay család birtoka.

A két települést a 19. század elején egyesítették. 1905-től viseli az Abaújkér nevet.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakóinak kb. 58,5%-a római katolikus, 17,5%-a református, 8,5%-a görögkatolikus vallású. A lakosság 15,5%-a nem tartozik egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Szent Pál. Római katolikus anyakönyveit 1861-től vezetik.[6]

Református egyház[szerkesztés]

A reformáció a XVI. században jelent meg a településen. A század közepére már a reformátusok használták az ősi, román kori templomot is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[7]

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A Miskolci Exarchátus Abaújszántói paróchiájához tartozik, mint filia.[8]

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A település evangélikus vallású lakosai az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.[9]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Bárczay-kastély: 18. századi rokokó kastély. A Bárczay család építtette. Téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtető épület.
  • Református templom: A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó D-i oldalán 4 román kori résablak és 2 nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori D-i kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.
  • Római katolikus (Szent Péter- és Pál-) templom: késő barokk stílusban épült 18121823 között. Tornya 1833-ban készült.
  • Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]