Reste

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Reste (Rešica)
Rešica, Nový Rímsko–katolického kostola zasväteného ružencovej Panne Márie.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1319
Polgármester Bodnár Ferenc
Irányítószám 044 73
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 312 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület12,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Reste (Szlovákia)
Reste
Reste
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 21° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 21° 02′ 30″
Reste weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reste témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Reste (szlovákul: Rešica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járás ában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 29 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1319-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTE. Restye. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Ónody, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik mintegy 500 lépésnyire Ida vizétől; határja sovány, legelője sem elegendő, Kanyapta vize is károkat okoz határjában."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reste, magyar falu, Abauj vmegyében, a Kanyapta mellett: 231 rom., 108 g. kath., 195 ref., 23 zsidó l. Ref. sz. egyház. Vizimalom. Jó rét. F. u. többen. Ut. p. Hidas-Németi."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka."[4]

A falu nagy betyárja Ónodi Bandi volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 441-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 377 lakosából 341 magyar és 35 szlovák.

2011-ben 345 lakosából 250 magyar és 84 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)