Komaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Komaróc (Komárovce)
Komaróc - református templom.
Komaróc - református templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj-Kassa
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Marián Bužický
Irányítószám 044 55
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 390 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület8,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komaróc (Szlovákia)
Komaróc
Komaróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 25″, k. h. 21° 07′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 25″, k. h. 21° 07′ 14″
Komaróc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komaróc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komaróc (szlovákul: Komárovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 20 km-re délnyugatra, a Kassai-medence délnyugati részén, 206 m magasan fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv komar (= szúnyog) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

A falu területén már az újkőkorban éltek emberek. Vonaldíszes cserépmaradványok, valamint a bükki kultúra emberének használati tárgyai kerültek itt elő.

1365-ben „Kamarouch” néven említik először, az Aba nembeli Szikszay Péter, majd fiainak tulajdona volt. Később a birtok a királyé lett, aki 1402-ben hívének – több más uradalommal együtt –, Perényi Péternek adományozta. 1427-ben 24 portát számláltak a faluban, amely mintegy 120 lakost jelentett. 1430-ban Nagyida várának tartozéka volt. 1553-ban Perényi Ferenc a birtokosa, ekkor 9 portája létezett. A község pecsétje 1754-ből való.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMARÓCZ. Komarovce, Magyar falu Abaúj Várm. Földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Idának szomszédságában, mellynek filiája, határja jól termő, ki vévén egy harmad részét, réttye soványas, fája szűken van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komarócz, Abauj v. magyar falu, Nagy-Idához 1 órányira, a Kanyapta mocsár mellett: 148 r. kath., 2 evang., 255 ref., 4 zsidó lak. F. u. a nagy-idai közbirtokosok. Ref. szentegyház.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen egyenesen északra Nagy-Idára jutunk, melyet más helyen ismertetünk. Ettől délnyugatra, alig 3 kilométerre van Komarócz, 76 házzal és 434 magyar ajku lakossal. Postája és távirója Nagy-Ida.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 387-en lakták: 345 magyar és 25 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 434 lakosából 430 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 457-en lakták, ebből 445 magyar és 9 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 445 lakosából 435 magyar és 10 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 454 lakosából 424 magyar és 29 csehszlovák.

1930-ban 467 lakosából 390 magyar és 66 csehszlovák volt.

1941-ben 486-an lakták, ebből 483 magyar és 2 szlovák.

1991-ben 446 lakosából 399 magyar és 47 szlovák volt.

2001-ben 394-en lakták: 332 magyar és 62 szlovák.

2011-ben 390 lakosából 267 magyar és 109 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1793-ban épült.
  • Római katolikus temploma 1925-ben épült, az Úr mennybemenetele tiszteletére szentelték.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Magyarország Boldogkőváralja

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]