Alsócsáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alsócsáj (Nižný Čaj)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Monika Obšitošová
Irányítószám 044 16
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 274 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 206 m
Terület 2,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsócsáj (Szlovákia)
Alsócsáj
Alsócsáj
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsócsáj (szlovákul: Nižný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén már a 910. században laktak emberek. Régen a szomszédos Felsőcsájjal képzett egy települést. A mai falu első említése 1335-ben történik, az Aba nemzetség birtokolta. Már 1746-ban is vegyes magyar-szlovák lakossága volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyire, mivel földgyeinek fele nehezebben miveltetik, és legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának szomszédságában van, mindazáltal a’ második Osztályba tétettetett.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Bologdhoz 1 fertálynyira, 114 r. kath., 30 g. kath., 81 ref., 15 zsidó lak. F. u. Bodnár, Rátkay, Bónis. Ut. p. Szinnye.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 218-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 260 szlovák lakosa volt.

2011-ben 274 lakosából 245 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1926-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 23.)

További információk[szerkesztés]