Magyarbőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyarbőd (Bidovce)
Bidovce, Reformovaný kostol.jpg
Magyarbőd címere
Magyarbőd címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1276
Polgármester Viliam Bačo
Irányítószám 044 45
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1371 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság249 m
Terület9,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarbőd (Szlovákia)
Magyarbőd
Magyarbőd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 21° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 21° 26′ 20″
Magyarbőd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbőd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarbőd (1899-ig Bőd, szlovákul: Bidovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás után magyar törzsfői szállásterület lehetett. 1273-ban „Beud” néven említik először. Neve az ősi magyar (= törzsfő) főnévből származik. 1273-ban Ósvacsákánnyal és Szinye egy részével együtt az Aba nemzetség tarjáni ágából származó György fia Etre birtoka. 1293-ban egy feljegyzés szerint Szinye részével együtt a szinyei Pető család birtoka volt. 1397-ben Zsigmond király híveinek, Perényi Jánosnak és Miklósnak adta. 1427-ben 30 portát számláltak a faluban, ami mintegy 150 lakost jelenthetett. 1553-ban hét porta volt a településen Bői Mihály tulajdonában. 1553-ban 24 jobbágy és 6 zsellérportája létezett. 1598-ban Homonna György birtoka 22 házzal. 1715-ben 8 gazdaház és 6 zsellérház állt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BŐD. Bidovcze. Jó magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Szerentsy Uraság, tsak nem egész Abaúj Vármegyében, leg jobb falu, akár népességét, akár sok, és termékeny szántó földgyeit tekintsed, meszéről látván, inkább Városnak, mint sem falunak gondolnád, régi magyar lakosai mivelik, kiket a’ múltt századokban nyomorúságai helyekböl ki nem kergethették, mivel tsak nem minden javai vagynak, Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyait pénzé fordíthattya, első Osztálybéli.” [2]

1851-ben 501 magyar lakosának többsége kálvinista vallású volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bööd, Bidowce, magyar falu, Abauj vgyében, 70 kath., 25 evang., 400 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyatemplom. – Fekszik Kassához keletre 2 mfdnyire. F. u. gr. Szirmay Tamás.”[3] 1896-ban a falu leégett.[4]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Osva-patakon átkelve, Bőd kisközségbe érünk. Van 111 háza, 641 magyar és tót lakosa, postája. Táviró-állomása Kassa.[5]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 689 lakosából 77 szlovák és 556 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 641-en lakták, ebből 62 szlovák és 570 magyar anyanyelvű.

1900-ban 626 lakosából 52 szlovák és 573 magyar anyanyelvű.

1910-ben 672-en lakták: 24 szlovák és 571 magyar anyanyelvű.

1921-ben 670 lakosából 489 csehszlovák és 156 magyar volt.

1930-ban 747 lakosából 489 csehszlovák és 239 magyar.

1991-ben 1073-an lakták, ebből 1005 szlovák és 59 magyar.

2001-ben 1150 lakosából 1088 szlovák és 43 magyar volt.

2011-ben 1371 lakosából 984 szlovák, 299 cigány és 26 magyar.

Kultúra[szerkesztés]

Mára Magyarbődön már csak 43 magyar maradt (2001-es népszámlálás), népdalainak és a jellegzetes magyarbődi táncnak köszönhetően azonban a falu neve ismerten cseng a magyar népdal és néptánc kedvelők fülében az egész Kárpát-medencében. A magyarbődi tánc a csárdás egyik válfaja. Lépései kemények, sokkal határozottabbak, mint a sztereotip csárdás tánc esetében.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbőd témájú médiaállományokat.