Hernádzsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádzsadány (Ždaňa)
Zdana evanj kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Ján Kokarda
Irányítószám 044 11
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1422 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség248 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület5,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádzsadány (Szlovákia)
Hernádzsadány
Hernádzsadány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 08″, k. h. 21° 20′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 08″, k. h. 21° 20′ 46″
Hernádzsadány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádzsadány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádzsadány (szlovákul: Ždaňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 15 km-re délkeletre, a Hernád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1222-ben a váradi regestrumban említik először „Sudan” néven. Az Aba nemzetség birtoka, majd a család férfiági kihalása után, 1335-ben Károly Róbert király a Drugetheknek adta. 1415-től vámszedőhely lett. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb falvak közé számított. A 16. század első felében a magyar trónért folyó háborúk a község fejlődését is visszavetették. 1555-ben 5 és fél portát számoltak a településen. Ezután főként magyar lakossággal telepítették be és vegyes magyar-szlovák falu volt, mindvégig magyar többséggel. 1715-ben 8 család élt itt, 1720-ban 11 telek volt a faluban. A 18. században több környékbeli faluhoz hasonlóan katolikus szlovák lakosság érkezett ide.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSADÁNY. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik A. Mislyének szomszédságában, mellynek filiája; Osva, Tarcza, és Hernád’ öszve folyásaihoz is közel; határja jól termő.[2]

A lakosság száma különösen a 19. század elején növekedett meg. 1828-ban már 762 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsadány, Abauj vm. magyar f. A. Mislyéhez 3/4-re: 310 r. kath., 78 g. kath., 1 evang., 215 ref., 130 zsidó lak. Ref. szentegyház. Synagóga. A Tarcza vize itt egyesül a Hernáddal. Határa termékeny; különösen rétjei buja növésüek; halászata nem megvetendő. F. u. Bónis, Horváth, Ocskay, Péchy, b. Orbán s m. Ut. posta Kassa.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csány közvetlen szomszédságában fekszik Zsadány, a füzéri járás és a járásbiróság székhelye. Csinos falu 165 házzal, 671 magyar és tót lakossal. Postája helyben van, távirója Csányban. Itt Pallaghy János örököseinek a jelenlegi földbirtokosoknak csinos urilakuk van.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A II. világháború után magyar lakosságát kitelepítették, 2001-ben mindössze négy magyar lakta.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 970-en lakták, ebből 793 magyar és 112 szlovák.

2001-ben 1335 lakosából 1298 szlovák volt.

2011-ben 1351 lakosából 1255 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 5.)