Alsólánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsólánc (Nižný Lánec)
Nižný Lánec, Rímskokatolícky Kostol svätých Petra a Pavla.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Polgármester Alexander Sitáš
Irányítószám 04473
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület4,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólánc (Szlovákia)
Alsólánc
Alsólánc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′, k. h. 21° 07′Koordináták: é. sz. 48° 33′, k. h. 21° 07′
Alsólánc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólánc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólánc (szlovákul: Nižný Lánec, németül: Unter-Lanzdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 27 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1298-ban „Lanch” néven említik először, neve a német eredetű Lanch személynévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.[4]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Tovább keletnek a következő négy községet találjuk a Kanyaptavölgyben: Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.[5]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 269-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 405 lakosából 208 magyar, 101 cigány és 48 szlovák.

2011-ben 423 lakosából 256 magyar, 110 cigány és 53 szlovák.

További információk[szerkesztés]

  • Abaúj-Abaújban – Európai Területi Társulás Fejlesztési Partnerség turisztikai információs szolgáltatása – A honlapról képek és videók is elérhetők. – Hozzáférés ideje: 2012. november 24. 20:00.
  • Nižný Lánec – Településinformáció – Hozzáfétés ideje: 2012. november 24. 18:00.
  • E-obce.sk

Források[szerkesztés]