Alsólánc

	Alsólánc (Nižný Lánec)
	; Alsólánc zászlaja
	; Alsólánc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Polgármester	Alexander Sitáš
Irányítószám	04473
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	471 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	103 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	4,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″48.536944°N 21.109167°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″48.536944°N 21.109167°E
	Alsólánc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólánc témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Alsólánc (szlovákul: Nižný Lánec, németül: Unter-Lanzdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 27 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

1298-ban „Lanch” néven említik először, neve a német eredetű Lanch személynévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.”^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Tovább keletnek a következő négy községet találjuk a Kanyaptavölgyben: Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[5]
Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Lakosság	394	417	443	471
Különbség		+5,83 %	+6,23 %	+6,32 %

Népességi statisztikák^[5]
Év	2023.	2024.
Lakosság	469	471
Eltérés		+0,42 %

1910-ben 269-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 405 lakosából 208 magyar, 101 cigány és 48 szlovák volt.

2011-ben 423 lakosából 256 magyar, 110 cigány és 53 szlovák volt.

További információk

Abaúj-Abaújban – Európai Területi Társulás Fejlesztési Partnerség turisztikai információs szolgáltatása – A honlapról képek és videók is elérhetők. – Hozzáférés ideje: 2012. november 24. 20:00.
Nižný Lánec – Településinformáció – Hozzáfétés ideje: 2012. november 24. 18:00.
E-obce.sk Archiválva 2007. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
↑ ^a ^b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[888dc6649da95a66faf2663429b4e1481b5b2fe9-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)

[sk_pop-5] Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]