Izdobabeszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izdobabeszter (Sady nad Torysou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Vojtech Farkaš
Irányítószám 044 41
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1805 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 214 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Terület 8,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Izdobabeszter (Szlovákia)
Izdobabeszter
Izdobabeszter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 21° 20′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Izdobabeszter (szlovákul: Sady nad Torysou) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Izdoba és Beszter települések egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 7 km-re keletre, a Tarca partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Izdobát 1335-ben, Besztert 1332-ben említik először, mindkét település az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. 1427-ben Izdobának 27, Beszternek 20 portája volt. A 16. században a falvak lakossága jelentősen csökkent.

Izdoba görögkatolikus plébániáját 1773-ban alapították, 1805-re felépült az új templom is. Fényes Elek geográfiai szótárában "Zdoba, Abauj v. orosz f. a Tarcza jobb partján, ut. p. Kassához 1 órányira: 102 r. kath., 164 g. kath., 22 evang., 3 ref. lak. Görög kath. sz. egyház. F. u. a Sz. István seminariuma." [1]

Beszterben 1553-ban mindössze öt porta volt, 1598-ban 26 háza volt. A 16. század végén itt is hódított a reformáció, temploma is a reformátusoké lett. 1720-ban 8 parasztcsalád élt a faluban. 1746-ban 104 lakosából 37 kálvinista, 25 görögkatolikus, 6 római katolikus, 1 luteránus és 35 gyermek volt. A 18. században már vegyes magyar-szlovák lakossága volt, 1851-ben 400 felnőtt lakosából a magyarok voltak többségben. Fényes Elek szerint "Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma."[2]

A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A két falut 1964-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

Izdoba szinte kizárólag szlovák lakosságú falu volt, ezzel szemben Beszternek vegyes magyar-szlovák lakossága volt.

1880-ban Izdobának 273 lakosából 244 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt. Beszter 452 lakosából 293 szlovák és 137 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben Izdobának 332 lakosából 303 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt. Beszter 444 lakosából 258 szlovák és 179 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban Izdobának 363 lakosából 352 szlovák és 8 magyar anyanyelvű volt. Beszter 425 lakosából 177 szlovák és 245 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben Izdobának 368 lakosából 343 szlovák és 12 magyar anyanyelvű volt. Beszter 446 lakosából 159 szlovák és 271 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben Izdobának 424 lakosából 373 csehszlovák és 3 magyar volt. Beszter 471 lakosából 210 csehszlovák és 229 magyar volt.

1930-ban Izdobának 459 lakosából 413 csehszlovák volt. Beszter 504 lakosából 403 csehszlovák és 88 magyar volt.

1941-ben Izdobának 502 lakosából 293 szlovák és 209 magyar volt. Beszter 547 lakosából 1 szlovák és 516 magyar volt.

1991-ben 1370 szlovák és 26 magyar lakosa volt.

2001-ben 1644 lakosából 1576 szlovák és 21 magyar volt.

2011-ben 1805 lakosából 1687 szlovák és 20 magyar volt. Ebből 777 római katolikus, 350 görögkatolikus, 236 református, 38 evangélikus, 19 pravoszláv, 104 nem vallásos, 272 ismeretlen vallású volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Izdoba szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban. 1912-ben megújították, ikonosztáza is ekkor készült.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]