Ránk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ránk (Rankovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Stanislav Hada
Irányítószám 044 46
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 705 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 359 m
Terület 14,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ránk (Szlovákia)
Ránk
Ránk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 27′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 27′ 35″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ránk (szlovákul: Rankovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 705 lakosából 672 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 28 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Rank néven említik először, már ekkor állt temploma és ismert András nevű papja is. A 14. században a szinyei uradalom részeként Szinyei Pető fia János birtoka. 1390-ben Zsigmond király hívének Perényi Miklósnak adta. 1427-ben 27 portát számláltak a faluban, amely mintegy 170 lakost jelent. A 16. század közepére a lakosság száma csökkent. 1565-ben 21, 1598-ban 27 ház állt a faluban. 1601-ben Terebes várának uradalmához tartozott. 1715-ben öt gazdaház és egy zsellérház állt a településen.

Vályi András szerint "RANK. Elegyes tót falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Keczer-Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; fördői, és savanyú vize is híres, és sok külömbféle Uraságoktól látogattatik, ’s a’ Vendégeknek számokra jó alkalmatosságok készíttettek; szántó földgyei néhol hegyesek, és soványok, Kassától, és más 178piatzozó helyeitől is távol esik, melly miatt harmadik osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Ránk, Rankovce, tót falu, Abauj vmegyében, Sáros vmegye szélén, ut. p. Kassához kelet-északra 2 mfdnyire: 39 kath., 242 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház. A ránki név alatt ismeretes savanyuviz-forrás nem itt, hanem Herrlein határában van innen délre 15 percznyi távolságra. Fekszik e fördő gyönyörű völgyben, s a vendégek befogadására nem csak a kamarának, hanem magánosoknak is vannak épületei. Mint ásványviz használ leginkább gyomorgyengeségben, s az innen származott nyavalyákban, u. m. komorkórságban, sárgaságban, hideglázban, rendetlen hószámban, stb. Ránk helységet több közbirtokosok birják." [3]

1910-ben 318, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 554 lakosából 524 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma, valamint a Ránki gejzír.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]