Györke (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Györke (Ďurkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióKelet-Szlovákia
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Ondrej Valik
Irányítószám 044 19
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1845 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület9,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Györke (Szlovákia)
Györke
Györke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 48″
Györke weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györke (szlovákul: Ďurkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1323-ban „Gurke” néven említik. Neve a György személynév régi változatából ered. Az Aba nemzetség birtoka volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát és Saul nevű papját. 1397-ben Zsigmond király a Perényieknek adta. 1427-ben 51 portát számláltak a faluban. 1565-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. 1598-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. 1636-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet 1672. október 26-án a kuruc sereg a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatokkal (györkei csata). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A 18. század elején lakossága nagyon lecsökkent: 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágycsaládja volt. 1746-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, 1773-ban már a magyarok voltak többségben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1851-ben 150 katolikus, 10 lutheránus, 230 kálvinista és 40 zsidó lakosa volt.

1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák.

1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.

1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák.

1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák.

2001-ben 1472 lakosából 1342 fő szlovák, 75 cigány és 25 magyar volt.

2011-ben 1692 lakosából 1461 fő szlovák, 92 cigány és 15 magyar.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]