Sároskőszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sároskőszeg (Kysak)
Slovakia15Kysak63.JPG
Sároskőszeg címere
Sároskőszeg címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Ľubomír Krajňák
Irányítószám 044 81
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1429 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Terület10,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sároskőszeg (Szlovákia)
Sároskőszeg
Sároskőszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 21° 13′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 21° 13′ 15″
Sároskőszeg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sároskőszeg témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sároskőszeg (szlovákul: Kysak) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 16 km-re északra, a Hernád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Kőszeg egykori várát az Aba nembeli Somosi György fiai, Péter és János építtették kevéssel 1304 előtt. 1368-ig „Somos” néven szerepelt, 1378-ban újjáépítették. 1440-ben Giskra bevette és leromboltatta.

A falut 1335-ben „villa Kuzek” néven említik először, Somosi György birtokaként. 1427-ben 15 portát számláltak faluban, 1567-ben 4 és fél portája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KŐSZEG. Kisak. Tót falu Sáros Várm. földes Urai G. Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ládnanak szomszédságában, mellynek filiája, határjában mind azon javai vannak, mint Trechonak.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kőszeg, (Kisak), Sáros vmegyében, tót falu, a Hernád mellett: 113 kath., 258 evang. lak. Erdeje roppant és szép. Az itteni kath. fil. egyházban van egy harang, melly igen szép hangjáért nevezetes. F. u. Kassa. Ut. p. Böki.”[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

1944. szeptemberében harcok folytak a területén a német csapatok és a partizánok között. 1944. december 20-án a vasútállomást bombatámadás érte, amely négy nappal később megsemmisült. A falu épületeinek 70%-a pusztult el a harcokban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 493-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1363 lakosából 1342 szlovák volt.

2011-ben 1429 lakosából 1309 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]