Sároskőszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sároskőszeg (Kysak)
Slovakia15Kysak63.JPG
Sároskőszeg címere
Sároskőszeg címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Ľubomír Krajňák
Irányítószám 044 81
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1429 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 256 m
Terület 10,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sároskőszeg (Szlovákia)
Sároskőszeg
Sároskőszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 21° 13′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 21° 13′ 15″
Sároskőszeg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sároskőszeg témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sároskőszeg (szlovákul: Kysak) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 1429 lakosából 1309 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 16 km-re északra, a Hernád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Kőszeg egykori várát az Aba nembeli Somosi György fiai, Péter és János építtették kevéssel 1304 előtt. 1368-ig "Somos" néven szerepelt, 1378-ban újjáépítették. 1440-ben Giskra bevette és leromboltatta.

A falut 1335-ben "villa Kuzek" néven említik először, Somosi György birtokaként. 1427-ben 15 portát számláltak faluban, 1567-ben 4 és fél portája volt.

Vályi András szerint "KŐSZEG. Kisak. Tót falu Sáros Várm. földes Urai G. Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ládnanak szomszédságában, mellynek filiája, határjában mind azon javai vannak, mint Trechonak." [2]

Fényes Elek szerint "Kőszeg, (Kisak), Sáros vmegyében, tót falu, a Hernád mellett: 113 kath., 258 evang. lak. Erdeje roppant és szép. Az itteni kath. fil. egyházban van egy harang, melly igen szép hangjáért nevezetes. F. u. Kassa. Ut. p. Böki." [3]

1910-ben 493, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. 1944. szeptemberében harcok folytak a területén a német csapatok és a partizánok között. 1944. december 20-án a vasútállomást bombatámadás érte, amely négy nappal később megsemmisült. A falu épületeinek 70%-a pusztult el a harcokban.

2001-ben 1363 lakosából 1342 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]