Ugrás a tartalomhoz

Lapispatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lapispatak (Ploské)
Lapispatak zászlaja
Lapispatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterFrantišek Petro
Irányítószám044 44
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség1032 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Terület10,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 21° 19′ 30″48.815000°N 21.325000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 21° 19′ 30″48.815000°N 21.325000°E
Lapispatak weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapispatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lapispatak (szlovákul: Ploské, korábban Kamenný Potok) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Ortás tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 12 km-re északkeletre, a Tarca bal partján fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 48′ 51″, k. h. 21° 19′ 31″48.814167°N 21.325278°E.

Története

[szerkesztés]

1299-ben „Lapuspatak” néven említik először III. András király oklevelében. 1304-ben Somos felosztása során keletkezett oklevélben a Lapispatakra vezető út megnevezésében „Lapuspotok” alakban szerepel. A 13. században épített templomáról 1309-ben tesznek említést, ekkor említik Myke nevű papját is. Az 1332 és 1335 között felvett pápai tizedjegyzék Miklós nevű papját említi. 1427-ben 30 portát számláltak a faluban, melyek Lapuspataki Tamás és Zsigmond között oszlottak meg. A 16. század végére a lakosság száma visszaesett. 1565-ben hét jobbágy- és öt zsellérház állt a faluban. 1598-ban Lapispatak néven említik. 1677-ben Sennyey Istvánt itt fogták el a kurucok. A 18. században már szlovák többségű település volt. 1715-ben 7 adózó család élt a faluban, közülük hatnak szlovák neve volt. 1773-ban szintén szlovák faluként említik, de szlovák nevén csak ekkor szerepel először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lapis Patak. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Somoshoz 3/4 mértföldnyire, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patak (Lapis), tót falu, Sáros vmegyében, a Tarcza mellett, Abauj vmegye szélén: 392 r. kath., 104 g. kath., 31 evang., 81 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Két kastély. Rétje kétszer kaszálható; földe termékeny. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság7008118741032
Különbség +15,85 % +7,76 % +18,07 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság10031032
Eltérés+2,89 %

1910-ben 606-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 808 lakosából 758 szlovák volt.

2011-ben 849 lakosából 748 szlovák és 46 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt egyhajós, római katolikus temploma a 15. század első felében épült. 1730 körül megújították, 1763-ban tornyot építettek hozzá. 1875-ben restaurálták.

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)