Ájfalucska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ájfalucska (Hačava)
Ájfalucska - Kisboldogasszony templom.
Ájfalucska - Kisboldogasszony templom.
Ájfalucska címere
Ájfalucska címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Polgármester Peter Gábor
Irányítószám 044 02
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 228 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 660 m
Terület 36,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ájfalucska (Szlovákia)
Ájfalucska
Ájfalucska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 50′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ájfalucska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ájfalucska (szlovákul Hačava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 42 km-re délnyugatra, az Áji-völgy bejáratánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. században keletkezhetett, amikor pásztorok érkeztek ide. A 18. században vízifűrésztelepe, a 19. században vasércbányája és vasolvasztója működött. Lakói messzi földön híres favágók és szénégetők voltak, földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Nagy havazásokkor gyakran el van zárva a közlekedéstől; ujabb időben azonban lényegesen megkönnyitette helyzetüket a környékbeli erdőség kihasználása végett a Neuschloss-czég által épitett sodronykötél-pálya, melyhez hamar odaérnek s melynek segélyével lejuthatnak a meczenzéfi utra.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 661-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 241 lakosából 167 szlovák és 68 cigány volt.

2011-ben 228 lakosából 197 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]