Ájfalucska
| Ájfalucska (Hačava) | |||
 | |||
| Ájfalucska - Kisboldogasszony templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1435 | ||
| Polgármester | Peter Gábor (független) | ||
| Irányítószám | 044 02 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 184 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 660 m | ||
| Terület | 36,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 03″, k. h. 20° 50′ 07″48.667500°N 20.835278°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 03″, k. h. 20° 50′ 07″48.667500°N 20.835278°E | |||
| Ájfalucska weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ájfalucska témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ájfalucska (szlovákul Hačava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 42 km-re délnyugatra, az Áji-völgy felső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 15. században keletkezhetett, amikor pásztorok érkeztek ide. A 18. században vízifűrésztelepe, a 19. században vasércbányája és vasolvasztója működött. Lakói messzi földön híres favágók és szénégetők voltak, földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich.”[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Nagy havazásokkor gyakran el van zárva a közlekedéstől; ujabb időben azonban lényegesen megkönnyitette helyzetüket a környékbeli erdőség kihasználása végett a Neuschloss-czég által épitett sodronykötél-pálya, melyhez hamar odaérnek s melynek segélyével lejuthatnak a meczenzéfi utra.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 216 | 229 | 228 | 184 |
| Különbség | +6,01 % | -0,43 % | -19,29 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 187 | 184 |
| Eltérés | -1,60 % |
1880-ban 557 lakosából 37 magyar, 22 német, 3 ruszin és 487 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 517 görög katolikus, 36 római katolikus, 3 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.
1890-ben 562 lakosából 30 magyar, 15 német, 11 ruszin, 502 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 676 lakosából 63 magyar, 5 német, 597 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 661 lakosából 37 magyar, 3 német, 601 szlovák és 20 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 658 lakosából 5 magyar, 249 orosz, 356 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 11 állampolgárság nélküli volt.
1930-ban 642 lakosából 1 német, 6 zsidó, 82 ruszin, 509 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 7 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 749 lakosából 482 magyar, 230 szlovák és 49 egyéb nemzetiségű volt.
1970-ben 546 lakosa mind szlovák volt.
1980-ban 374 lakosából 1 magyar és 371 szlovák volt.
1991-ben 255 lakosából 192 szlovák volt.
2001-ben 241 lakosából 167 szlovák, 68 cigány és 1 magyar volt.
2011-ben 228 lakosából 197 szlovák volt.
2021-ben 203 lakosából 171 szlovák, 27 rutén, 3 cigány, 1 orosz, 1 egyéb. Magyarnak senki nem vallotta magát.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1760 körül épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
További információk
[szerkesztés]A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
